Fábiánsebestyén város akar lenni

Beadta a várossá nyilvánítás iránti kérelmét a kormányhivatalhoz Fábiánsebestyén önkormányzata – jelentette be a minapi közmeghallgatáson [namelink name="Kós György"] polgármester. A kormányhivataltól tudjuk, hogy a január 31-én lejárt határidőig Csongrád megyéből egyedül Fábiánsebestyén pályázott. Ezekben a dokumentumokban az önkormányzatnak „részletes értékelésben kell bemutatnia a település fejlettségét, térségi szerepét" – válaszolta kérdésünkre a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.

A tárca idén 10-15 pályázóra számít, a pontos számról még nem tudtak tájékoztatást adni. A megyei kormányhivatalok ugyanis február 15-éig küldik tovább a tárcához az igényeket, amelyeket szakemberekből, önkormányzati érdekképviseleti tagokból álló héttagú bizottság értékel. Ez alapján [namelink name="Navracsics Tibor "] miniszter június 30-áig javaslatot tesz [namelink name="Áder János "] köztársasági elnöknek, aki július 31-éig dönt a várossá nyilvánításról.

Csongrád megyében a régi városok – Szeged, Hódmezővásárhely, Szentes, Csongrád és Makó – mellé 1989-ben csatlakozott a 6100 lakost számláló Mórahalom és a 7100 lelkes Kistelek, 1993-ban a 6800 lelkes Mindszent, 2005-ben a 8030 polgárnak otthont adó Sándorfalva. Legutóbb 2009-ben tartottak városavatást Magyarországon, akkor megyénkből a 3000-es lélekszámú Csanádpalota nyerte el ezt a magasabb közigazgatási rangot.

Nem látják akadályát. Fábiánsebestyén legfontosabb nevezetessége a fogathajtó-világbajnokság.
Fotó: Schmidt Andrea
Mivel a törvény szerint önkormányzati választás évében nincs városavatás, a legközelebbi alkalom 2011 lett volna. Akkor viszont a benyújtott pályázatokat nem bírálták el. Az érintett polgármesterek tiltakoztak, a miniszter viszont arra hivatkozott, hogy a koalíció újragondolja az önkormányzati rendszert. A „moratóriumot" tavaly is fönntartották, utólag érthető, miért. – A mi polgármesteri hivatalunk a járási kormányhivatalok megalakulása után is viszonylag nagy létszámmal, 19 fővel működhet tovább áprilistól, míg hasonló lélekszámú községek hivatalai olykor a 10 főt sem érik el – árulja el a városi rang egyik praktikus előnyét [namelink name="Kovács Sándor"], Csanádpalota polgármestere. A legfiatalabb Csongrád megyei város első embere szerint nem csak közigazgatási szempontból előny ez a rang.

Nincs küszöb

Az idei évtől hatályban lévő törvény szerint „városi cím adható annak a községi önkormányzatnak, amely térségi szerepet tölt be, és fejlettsége eléri az átlagos városi szintet." Szakértők szerint a gyakorlatban dől el, mit értenek a jogalkalmazók „átlagos városi szint" alatt. A jogszabályban nincsenek részletes szempontok, célszámok, fejlettségbeli küszöbértékek.

 – A helybeliek ambícióját jelzi, azt a szándékot, hogy többek akarunk lenni, mint amik voltunk a múltban, és szélesebb kört szeretnénk ellátni.

Fábiánsebestyénben 2073-an laknak. Ezzel a lélekszámmal a megyében a legkisebb város lenne, országos rangsorban viszont csak a 9. A megye északi részén fekvő település nevét a 13. században épült, Szent Fábián és Szent Sebestyén vértanúk tiszteletére szentelt templomáról kapta. A mezőgazdaság a legfontosabb megélhetési forrás – a két világháború között Rosenthal Adolfnak volt itt uradalmi birtoka, most a legnagyobb munkaadó a Kinizsi Zrt. A legfontosabb nevezetesség egy rendezvény: a fogathajtó-világbajnokság. Idén május 2-án kezdődik, az egyik szervező most is a helyi önkormányzat, a rendezőbizottság elnöke [namelink name="Farkas Sándor"] országgyűlési képviselő, aki a Kinizsi Zrt.-t is vezeti. A fő támogató az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

– Ez a település eddigi története során már kétszer elnyerte a nagyközségi rangot – mondta lapunknak a pályázat kapcsán Kós György polgármester. – Azt a szerepet, amelyet a várossá válás fontos kritériumaként említenek, így régóta betöltjük: hatással vagyunk a környezetünkre, van vonzáskörzetünk.