Gyurcsány az MTA-t kérte: tegyen igazságot termálügyben

„Az a balga, aki azt állítja, hogy ez szennyvíz!" – mondta a szentesi termálkertészetben Gyurcsány Ferenc újságírók, fotósok füle hallatára, mégsem hivatalosan. A miniszterelnök országjáró körútján, november 8-án ejtette útba a hajtatott kertészet fellegvárát. Első útja az Árpád Agrár Zrt. üvegházába vezetett, itt, [namelink name="Csikai Miklós"] igazgatóval – a Magyar Agrárkamara elnökével – beszélgetve mondta, amit mondott.
Később, a mezőgazdasági cég székházában az egybegyűlt kertészeti szakemberek, cégvezetők kerek asztala mellett már szögletesebben fogalmazott. Nem volt titok: a magyar termálkincset régóta hasznosító vállalkozások azért találkoztak a miniszterelnökkel, hogy lobbizzanak a számukra kedvezőbb jogszabályi környezetért. A cégeknek bírságot és járulékot is kell fizetniük, ha a kitermelt vizet a szabadba engedik.

A fórumon elhangzott: nem igaz, hogy ez a víz szennyez, a szentesi termáltó a megye egyik leggazdagabb madárvilágát élteti. [namelink name="Szirbik Imre"] szentesi polgármester, országgyűlési képviselő szóba hozta: míg nálunk a visszasajtolást a környezetvédelem érveire hivatkozva írják elő, az uniós előírások épp úgy szólnak, hogy visszasajtolni csak külön engedéllyel szabad. A régi kutak használóira kiszabott bírságok pedig addig nőttek, hogy ha néhány évvel ezelőtt nem sikerült volna elérni némi könnyítést – a korábbi államtitkár, Gombos András egyeztető munkája révén – ma már sorra zárnának be a kertészetek. Több százezer ember munkahelye, a városok távfűtésének díja múlik azon, hogy lehet-e kedvezőbb egyensúlyt találni a környezet védelme és a gazdasági érdek között.

Régebbi kutaknál nem kötelező a visszasajtolás. Fotó: Tésik Attila
Gyurcsány Ferenc az érvekre azt mondta, ő nem tudja megítélni, kinek van igaza, ezért felkéri a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy három-hat hónapon belül dolgozzon ki egy javaslatot arra, hogyan lehet megoldani ezt a problémát. A szakemberek várhatóan a visszasajtolásról fognak a legtöbbet vitázni. Ezt a 2004. január 1. óta épülő kutaknál írja elő törvény.

– Ez az előírás látszatmegoldás – mondja lapunknak Szita Gábor, a Magyar Geotermikus Egyesület elnöke. – Egy 2005-ben megépült visszasajtoló rendszernél biztosan elfolyatták a lehűlt termálvizet, amit mi bizonyítottunk. Állításunkat senki sem vitatta, és nem is történt semmi.

Vásárhelyen tíz éve működik

A geotermikus energiát használók egyesületéből is kettő van. Nem véletlenül. – Tíz éve működik Hódmezővásárhelyen a visszasajtoló kút, bárki megnézheti, és igenis ez a jövő, mert a termálvizek egy részét nem szabad kiengedni a szabadba; nem tojhatunk unokáink jövőjére – érvel Kurunczi Mihály, a Magyar Termálenergia Társaság elnöke. – Nyugaton tényleg nem írja elő törvény a visszsajtolást, csakhogy Németországban és Franciaországban is csak olyan cég kap engedélyt új kútra, amelyik visszasajtolót épít. Már Kisteleken is van olyan kertészet, amelyik így működik. Sajnálom, hogy az agrárkamara lobbija utat talál a miniszterelnökhöz, és remélem, az akadémia a mi érveinket, szempontjainkat is figyelembe veszi.