Magyar József: Nem merem vállalni

Magyar József, a Hungerit tulajdonos-vezérigazgatója lapunknak adott interjújában azt mondta: meglepődne, ha az ország vezetése hagyná, hogy a Négy Mancs miatt olyan vállalatok menjenek tönkre, amelyek biztos megélhetést adnak az embereknek.

– Három hete kértünk öntől interjút, háromszor kaptunk időpontot is, de csak most (október 2-án – a szerk.) tudott velünk leülni beszélgetni. Ez idő alatt sok minden történt a Hungerit kontra Négy Mancs ügyben: demonstráció a fővárosban, ötpárti összefogás a libamájért, jelzés a csomagoláson. Nem akart addig nyilatkozni, amíg nincs kézzelfogható eredmény?
– Nem erről van szó. Sokat voltam Budapesten és Németországban.

– Németországban a bojkottról is tárgyalt? Megírtuk, hogy Németországban és Ausztriában nem veszik a Hungerit termékeit a Négy Mancs-kampány következményeként.
– A bojkottról is tárgyaltam. Egyébként a düsseldorfi élelmiszeripari vásáron voltunk, ahol két partnerünk is kiállított.

Magyar József: Megdöbbentő, hogy mit meg nem enged
magának a Négy Mancs. Fotó: Vidovics Ferenc
– Szétnézett a német áruházakban, látott Hungerit-termékeket a pultokon?
– A kollégáimmal hat-hét hipermarketben jártunk, s nem találtuk a termékeinket. Tudni kell azonban, hogy a nagyáruházak Márton-nap környékén töltik fel libával, kacsával a pultokat. Egyetlenegy üzletláncban találtunk hat magyar libát, de az nem szentesi volt.

– Mit mondanak a Hungerit német partnerei az állatvédők kampányáról?
– Nagyon nehezen kezelik ezt az egészet. Annyira félnek a sajtóbotránytól, s az olyan nyilvánvalóan hazug mondatoktól, hogy például „erőszakkal tömött állatokat szállítanak a magyar vágóhidak", hogy inkább nem tartanak ilyen árut.

– Hatályba lépett azonban egy rendelet, amely megoldhatja a problémát azzal, hogy a vásárlóra bízza a döntést. Eszerint ugyanis jelölni kell a termékek csomagolásán, hogy hízott baromfiból készült-e az áru. Mikor kezdik el újra vágni a hízott libát?
– Az agrártárca jóvoltából hihetetlen gyorsan, két és fél hét alatt született meg a rendelet. Máskor ez hónapokat vesz igénybe. Ennek ellenére a Négy Mancs nem vette le a feketelistáról a feldolgozócégeket, sőt! Tudomásom szerint írt egy kiáltványt, amiben egyebek mellett az áll (Magyar József részleteket olvas fel a kiáltványból – a szerk.), hogy „a minisztérium elárulja a magyar baromfiipari dolgozókat és az állatokat, ezért a Négy Mancs úgy döntött, hogy a kampányát nemzetközi szinten megerősíti, mert nem fogad el több erőszakot az állatokkal szemben. Nem fogad el többé olyan megoldást, mint a termékek félrevezető megjelölése. A magyar baromfiipar nem megbízható és nem felelős partner egészen addig, amíg zsírmáj előállítása jelen van. (...) A magyar baromfiipar megoszlik azok között, akik a jövőbe néznek, és azok között, akik belevesznek a sötét kommunizmus múltjába. Igaztalan információk terjesztésével és az együttműködés elutasításával nem lehet megállítani a nemzetközi fejlődést. (...) A magyar baromfiipari termelők rabjai a francia és izraeli befektetőknek." A kiáltványt Markus Müller propagandafőnök jegyzi. Megdöbbentő, hogy mit meg nem enged magának ez a társaság! Ez a nemzetközi jog szerint diszkrimináció. A minisztérium – amely ma (október 2-án – a szerk.) tárgyalt volna a Négy Manccsal, de addig nem ül le velük, amíg nem veszik le a vállalatokat a feketelistáról – tervezi, hogy emiatt az Európai Unióhoz fordul.

Magyar József: A Négy Mancs miatt száz embert már elküldtünk, és százat küldtünk volna el októberben és novemberben.
Fotó: Vidovics Ferenc
– Még egyszer megkérdezem: mikor kezdik el újra vágni a hízott libát?
– Ezek után biztos nem. Nem merem vállalni az újabb cirkuszt.

– A fővárosi demonstráción elhangzott, de ön is nyilatkozta még a botrány kirobbanása előtt, hogy 200 dolgozójától kénytelen megválni szeptembertől. Az okok között szerepelt a forint erősödése, a takarmányárak drágulása miatt növekedő költségek és a Négy Mancs kampánya. A felsoroltak közül melyik játszott a legnagyobb szerepet abban, hogy meg kell válnia ennyi embertől?
– Nem arról voltam híres, hogy embereket bocsátok el. A tavalyelőtti 760 milliós beruházásunk 84 ember munkáját váltotta ki, de a 84 embert nem küldtük el, hanem más munkahelyre csoportosítottuk át. 25-30 ezer hízottáruról le kellett mondanom a Négy Mancs miatt azért, hogy a többi terméket el tudjam adni. Emiatt 100 embert már elküldtünk, és 100-at küldtünk volna el októberben és novemberben. Azért a feltételes mód, mert sikerült olyan termékeket szereznem, amiket fel kell dolgozni, így a 100 embert nem küldjük el, sőt a korábban elbocsátottakból vissza is veszünk valamennyit – december 15-éig.

– Mennyit veszített eddig a Négy Manccsal folytatott harcban?
– Szeptember elsején függesztettük fel a hízott liba vágását, azóta mintegy 150 millió forintot veszítettünk. Tavaly a 32 milliárdos forgalmunk egynegyedét tette ki a hízottliba-áru. Ennyire számítottunk az idén is.

– Ön szerint mi lesz ennek a történetnek a vége?
– Az országban 5000 család él meg a libázásból. Nagyon meglepődnék, ha Magyarország – amely milliárdokat fizet ki azért, hogy nagy külföldi cégeket telepítsen le itthon – hagyná, hogy a Négy Mancs miatt olyan vállalatok menjenek tönkre, amelyek biztos megélhetést adnak az embereknek.

Tömni vagy nem tömni? A hogyan a kérdés

Magyar József elmondta: a Négy Mancs engedélyezi a kézi libatömést. Ám amikor kézzel tömtek, az állatok 16-18 százaléka megdöglött, mert nem csupán a nyelő-, hanem a légcsőbe is került kukorica, amitől megfulladt a jószág. A gépi tömésnél az állatok 2 százaléka pusztul el. Melyik a kíméletesebb tömés? – tette fel a kérdést Magyar, hozzátéve: ugyanígy azt is mondhatnák az állatvédők, hogy a teheneket nem lehet géppel, csak kézzel fejni. De akkor hová jutnánk így?