Szentes és környéke

2008.07.29. 21:15

Négy Mancs a libatömés ellen

Szentes - A szentesi Hungerit szeptember 1-jétől a vezérigazgató állítása szerint az állatvédők miatt kénytelen leállítani hízottállat-vágását, holott ezzel elveszíti legjövedelmezőbb profilját. 200 dolgozója is az utcára kerül. A Négy Mancs állatvédő szervezet négy hónapja kezdte meg hazai kampányát.

Fekete Klára

A bécsi székhelyű, Magyarországon is mozgolódó Négy Mancs állatvédő alapítvány feketelistát adott ki azon vállalatok nevével, amelyek mesterséges hizlalással, állatkínzással állítják elő termékeiket. Arra kérték az osztrák és a német áruházláncokat, hogy ne vegyenek ilyen termékeket. Honlapjukra elrettentő videót tettek fel, amelyen azt látni, hogy fémcsövet dugnak le a szárnyas torkán, úgy tömik meg.

A kampánynak olyan hatása lett, amire senki sem számított. A szentesi Hungerit – mint ezt már megírtuk – szeptember 1-jétől leállítja hízottállat-vágását, és 200 dolgozóját küldi el, hogy a többi 1300-at foglalkoztatni tudja. A cégnek 7-8 milliárd forintos forgalomkiesést – aminek 90 százaléka jól jövedelmező export volt – okoznak az állatvédők, ráadásul a legnagyobb nyereséget hozó, az év első napjától az utolsóig folyamatosan munkát adó ágazattól kell megválnia.

A libatartók és a Hungerites dolgozók egyaránt bajba kerülnek Fotó: Tésik Attila

A libatartók és a Hungerites dolgozók egyaránt bajba kerülnek.
Fotó: Tésik Attila

Magyar József vezérigazgató elmondta, mintegy 4 hónapja tart a kampány, akkor adta ki a Négy Mancs a feketelistáját. Ráadásul tévesen állítják, hogy olyan telepet tartanak fenn, amelyen hízottáru-termelés folyna. A nyomásgyakorlásnak az lett a következménye, hogy több német áruházlánc valóban nem vett tőlük árut, de nemcsak hízottat, mást sem.

Feketelista

A 16 cég nevét tartalmazó feketelistára a Pick Szeged Zrt. – és a Paprika Zrt. – neve is felkerült. Miért? Kovács László vezérigazgató elmondta, ennek az az oka, hogy amikor még a társaság tulajdonában volt a Szegedi Paprika Zrt., annak libamájkonzervjén a Pick nevét is feltüntették. A Paprikával megkötött szerződés hamarosan lejár.  

– Személyesen két hete találkoztam először az állatvédőkkel – mesélte el Magyar. – Éppen aznapra hívtam össze a munkásgyűlést, hogy bejelentsem, 200 embernek mennie kell. Kértem, jöjjenek le az üzembe, álljanak a dolgozók elé, de nem tették meg.

A vezérigazgató szomorúan jegyezte meg, hogy kormányzati támogatást nem kapott, engednie kellett a zsarolásnak. Ugyanakkor a híres francia libamájat törvény védi. Arra a kérdésre, hogy a libatömés mennyire állatbarát módszer, a vezérigazgató azt mondta, ma már a nagyüzemi, modern eszközökkel állatbarát módon hizlalják a libát.

Ugyanezt állította Fürj Sándor, aki 60 millió forintból Csanádalbertin hozott létre olyan farmot, ahol 1700 libát tömnek. Azt mondta, a puha gumicsővel kímélik az állatot. Diplomás fiával vezeti a vállalkozást, négy embert alkalmaz, de ha becsődöl az ágazat – szerinte egyébként valamelyik „gazdasági lobbi" áll a kampány mögött –, neki is el kell küldenie az embereket, és a családja mehet segélyért az önkormányzathoz. Hiszen a cég, amelyiknek eladja a libát, szintén szerepel a feketelistán.

Meddig marad csemege a libamáj? Fotó: DM/DV

Meddig marad csemege a libamáj?
Fotó: DM/DV

A kényszertömött kacsák és libák úgynevezett zsírmáját a legkegyetlenebb módszerrel állítják elő, az állatok nyelőcsövén ugyanis mindennap 2-3 alkalommal egy 50 centi hosszú csövet dugnak le – jelentette ki Gergely Zsófia, a Négy Mancs Alapítvány magyarországi programvezetője, amikor azt kérdeztük, miért indítottak kampányt. Ő is járt a Hungeritnél. Kifejtette: nem céljuk, hogy tönkretegyék a magyar gazdaságot. Arra a kérdésre, miért nem mentek le a Hungeritnél a munkásgyűlésre, azt válaszolta, „nem én vagyok a Hungerit vezérigazgatója". Egy másik felvetésre, miszerint egy lobbi áll mögöttük, azt mondta: most hallja először, nem támogatják őket, nem is fogadnának el segítséget. A francia példával kapcsolatban pedig megjegyezte: ott még nincs irodájuk.

Nemzetközileg aktív

A Vier Pfoten (Négy Mancs) nemzetközileg aktív közhasznú, állatvédő alapítvány. 1988-ban Ausztriában alapították, és jelenleg Bulgáriában, Németországban, Hollandiában, Romániában, Svájcban és Magyarországon rendelkeznek irodával, folytatnak kampányokat.

Címkék#Szentes

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!