Önmagunk legyőzése a wing tsun legfőbb célja - vallja a szentesi harcművész

Nagyjából kétféle filmet adtunk-vettünk egymás között rongyosra másolt videókazettákon a 80-as évek végén, 90-es évek elején Magyarországon. Az egyik típus a Bud Spencer-féle pofozkodós, a másik pedig a „karatefilmek" voltak. Az idézőjel pedig ebben az esetben azért indokolt, mert ezek nagy részében nem karatéztak a rettenhetetlen harcosok, hanem kungfuztak. A harcművészeti ágat Bruce Lee tette ismertté és népszerűvé az egész világon, egyre-másra nyíltak az iskolák. Magyarország is beállt a sorba, a legrégebbi és legnagyobb kungfuiskola, a Magyar Wing Tsun Egyesület 1986-ban alakult Máday Norbert vezetésével. Az ő tanítványa Tihanyi Mihály is, a szentesi harcművész azonban csak jóval később, 2004-ben kezdett foglalkozni a kungfuval.

– Már huszonkilenc éves voltam, amikor elkezdtem tanulni, de ez is azt bizonyítja, hogy ebben a harcművészetben nincs túlkoros, bármikor elkezdhetjük. Korábban is foglalkoztatott a keleti kultúra és filozófia, aztán 2004-ben Szentesen láttam egy wing tsun bemutatót, és úgy gondoltam, hogy ez testileg, lelkileg és szellemileg is ad valamit. Tizenhatodik éve foglalkozom a wing tsunnal, ez nem számít soknak. Azóta beépült a mindennapjaimba, a szellemisége alá rendelődött az életem, ezen keresztül látok mindent – beszélt a kungfuhoz fűződő viszonyáról Tihanyi Mihály. 

Két mester, tizennégy fokozat. Tihanyi Mihály (jobbra) nemrég vehette át az ötödik mesterfokozatát.

A szentesi harcművész nem tervezte, hogy egyszer mesterré válik, de ahogy egyre jobban elmélyült a kungfuban, úgy szerezte meg egymás után a következő minősítéseket. Nemrég Orfűn az ötödik mesterfokozatot is megkapta. Ezen a szinten már nem a technikai tudást értékelték, hanem a hozzáállást, a belefektetett időt és energiát és az elhivatottságot. – Tíz mesterfokozat van, ami aktív oktatóként elérhető, Magyarországon körülbelül féltucatnyian vannak, akik az ötödik fokozat felett vannak. Az amerikai képzést például hatodik fokozatú mester vezeti. De nem az a cél, hogy minél több fokozatot szerezzen valaki, hanem az, hogy folyamatosan, magához képest fejlődjön, hogy legyőzze önmagát. Ez a harcművészet szilárd egyéniséget épít, segít megismerni önmagunkat, testileg, lelkileg és szellemileg is fejleszt, és egyben egy önvédelmi technika is. Ez utóbbi is nagyon fontos, egy fél-, egyéves felkészülés esélyt adhat, hogy ne váljunk áldozattá az utcán – mondta el a harcművész.

Mivel a kungfu egy élethosszig tartó folyamat, Tihanyi Mihály Máday Norbertnél, a legmagasabb fokozatú magyar mesternél képzi magát. Emellett pedig hetven-nyolcvan embert tanít maga is, Szentesen, Hódmezővásárhelyen, Szegeden, Szarvason és Kiskunfélegyházán is működtet iskolát. 

– A tanításon keresztül én is tanulok: leginkább türelmet, a tanítvány nyelvét. Hogy hogyan kezeljek egy gyereket, egy időset, egy péket vagy egy informatikust. Az ötödik mesterfokozat megszerzése nem dicsőség, hanem nagy felelősség számomra, hiszen a mestereknek példát kell mutatniuk nemcsak a teremben, hanem kint, az utcán is. A célom az, hogy a tanítványaimból határozott, életképes embereket neveljek – vallja Tihanyi Mihály.