2010.04.15. 22:03
Szentes a szobrok városa
Szentes - Az elmúlt negyedszázadban szinte minden évben gyarapodott Szentes egy-egy köztéri alkotással. Ezért nem véletlen, hogy a szobrok városaként ismerte el a települést a kulturális minisztérium.
Díszoklevélben ismerte el az Oktatási és Kulturális Minisztérium Szentes kulturális életének folyamatos fejlesztését. A dokumentum szerint a Szobrok városa programban elért eredményeiért érdemelte ki a település az elismerést, amelyből csupán hármat osztottak ki a 10 ezernél nagyobb lélekszámú városok között. Szirbik Imre polgármester lapunk érdeklődésére úgy fogalmazott: büszkék lehetnek rá a szentesiek, hogy mások is észrevették, mennyi műalkotással gazdagodott a város az elmúlt 20 évben.
A teljesség igénye nélkül: az új postaépület átadása után állították fel Tóth Valéria bájos Fortuna-szobrát, a 90-es évek elején az országban elsők között avattak második világháborús emlékművet a ligetkapunál. A régi emlékműveket felújíttatta a város, illetve rangjához méltó helyre került a Horváth Mihály-szobor, és a félig elveszett, de helyreállított díszkút a Luther téren. Utóbbihoz hasonlóan népszerű lett a Randevú kút a gimnáziummal szemben.
Az Olvasó nő szobra egyre népszerűbb Szentesen.
A szerző felvétele
A 2000-es években sem vesztett lendületet a köztéri alkotások ügye: az évtized elején került a zsinagógából átalakított könyvtár elé az Olvasó nő szobra, ami mellé egyre többször ülnek a szentesiek. Magánkezdeményezésre állítottak mellszobrot Wass Albertnek, és így szépült meg a vasútállomással szemközti Nádai Géza tér is. Tavaly Csíky László Táncoló székely című alkotását avatták a sétálóutcában, míg a térség hajdani urának, báró Harruckern János György mellszobrának még nem találták meg a megfelelő helyet – jelenleg a megyeházán látható. És akkor még nem beszéltünk arról a Blaha Lujza-mellszoborról, amely néhány éve nyomtalanul tűnt el a Széchenyi ligetből.
