Délmagyar logó

2019. 06. 27. csütörtök - László 20°C | 33°C Még több cikk.

Isten, az idegtan és furcsa reflexeink - CD-re írták Bugyi István egyetemi jegyzetfüzetét

Isten, az idegtan és furcsa reflexeink - CD-re írták Bugyi István egyetemi jegyzetfüzetét
Szentes - Sokat elmond az emberről, hogyan írt az iskolai füzetébe. Bugyi István száz évvel ezelőtti jegyzetkönyvét, amelyet orvostanhallgatóként vezetett, CD-re íratta megtalálója, Körtvélyesi László.
– Tizenöt évvel ezelőtt nyitottuk az antikváriumot a Bugyi család házának szomszédságában. Egyszer megkérdezte a doktor úr fia, érdekelnének-e az édesapja régi könyvei. Természetesen érdekeltek. Köztük volt ez is – idézi fel Körtvélyesi László szentesi antikvárius, hogyan került hozzá a külsőre könyvnek látszó iskolai füzet. Eredeti tulajdonosa, Bugyi István 1898-ban született és 1981-ben hunyt el Szentesen. 2004 óta az ő nevét viseli a szentesi kórház.

A 30 éve rendszeresen átadott Bugyi István Emlékérmet idén tavasszal Varga Erika, a radiológiai osztály főorvosa kapta. Ő Körtvélyesi László felesége. Ebből az alkalomból a jó ideje meglévő jegyzetkönyv lapjait a lelkes baráti kör lefotózta, CD-re íratta. Az eredeti példány pedig része lett a kórházi relikviák gyűjteményének.
Bugyi István szobra Szentesen. Archív fotó
Miért érdekes egy tizennyolc éves fiatalember egyetemi jegyzete ma? Az iskolai füzet képe, kinézete, ahogy ma, száz éve is vallott a tulajdonosáról. Az Anatómia feliratú, barna, keményborítású, franciakockás lapokból álló jegyzőkönyvbe fekete tintával írt az orvostanhallgató. Az ábrákat színes ceruzával készítette, nagyon gondosan. Az első lapon ez áll: „In nomine Dei! Idegtan – Dr. Tellyesniczky Kálmán professzor úr előadásai után – '916. máj. 1. Bugyi István". A latin kezdőmondat azt jelenti, Isten nevében, régi kéziratok, könyvek, oklevelek elején gyakran olvasható. Tellyesniczky Kálmán – a Google azonnal megmondja – orvosdoktor, anatómus (1868–1932) 1906-tól címzetes rendkívüli tanár volt a budapesti orvosegyetemen, képzőművészeknek is tartott anatómia-előadásokat. Utóbb öngyilkos lett. Érzékletesen magyarázhatott, fiatal szentesi hallgatója legalábbis nem csak a szikár tudnivalókat rögzítette: „...így tehát megérthetjük a reflex mozgás jelenségét, a gyors áttevődést, s ez megfejti egyúttal azt is, hogy miért jön létre hamarabb a reflexmozgás, mint az öntudatba jutó érzés. (Igen egyszerű a magyarázat, mivel az öntudatba vezető pálya jóval hosszabb!!), s a reflexmozgás anélkül is létrejöhet, hogy összeköttetés lenne a központtal, az aggyal!"

Bugyi István 1920-ban szerezte meg az orvosi diplomát. Járt tanulmányúton Ausztriában, Német- és Franciaországban. 1931-től 1968-ig a Szentesi Megyei Kórház sebész főorvosa, valamint 1943–44-ben, 1947-től 1955-ig, majd 1959 és 1968 között igazgató főorvosa is volt, miközben tanított. Közösségépítőként, a modern orvos-beteg kapcsolat megalapozójaként emlékeznek rá, nem csak a szakmabeliek.
Az ábrákat színes ceruzával készítette el az orvostanhallgató.
Az ábrákat színes ceruzával készítette el az orvostanhallgató.
 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A boldog jószág többet tejel, és jobb minőségben: vízágyon pihennek a fábiáni tehenek

A boldog jószág többet tejel, és jobb minőségben: vízágyon pihennek a fábiáni tehenek
Vízágyat kaptak a fábiánsebestyéni Kinizsi 2000 Zrt. tehenei. Láthatóan nagyon élvezik a kényelmes fekhelyet. Szívesen pihengetnek rajta. Tovább olvasom