Délmagyar logó

2019. 04. 25. csütörtök - Márk Még több cikk.

Egy brit nemesi család kertjében ért véget a művészeti világ Indiana Jonesának legújabb kalandja

A műkincsvadász, Arthur Brand ezúttal ősi reliefek nyomába eredt, amiket egy spanyol templomból loptak el.
Nyolc év nyomozói munka eredményeként egy brit arisztokrata kertjében találták meg a Burgos melletti Santa María de Lara gótikus templomából 2004-ben ellopott, felbecsülhetetlen értékű kő domborműveket.

A két 50 kilós reliefet, amelyek közül az egyik János apostolt ábrázolja, egy híres holland műkincsvadász, a művészeti világ Indiana Jonesaként is emlegetett Arthur Brand találta meg, és adta át hétfőn Londonban a spanyol nagykövetségnek.

A műkincsdetektív 2010-ben eredt a vitatott korú, de leginkább 1400 évesre becsült, ritka domborművek nyomába, amikor fülest kapott egy brit informátortól, miszerint "valami különös dolog" tűnt fel Londonban. A névtelenséget kérő férfi nem sokkal később meghalt, ezért a nyomozás akkor elakadt, ám Arthur Brand az évek során kiderítette, hogy a vésett köveket egy francia műkereskedő szállította Londonba és adta el álcázásul "kerti dekorációként" darabonként 55 ezer euróért (17,5 millió forint).

Brand azt mondta a holland médiának, hogy a brit nemesi család, amelynek kertjében földdel és lehullott falevelekkel borítva megtalálták a faragványokat, nem tudta, hogy lopott spanyol egyházművészeti alkotásokról van szó. A család tagjai maguk is annyira fel voltak háborodva, hogy első felindulásukban egy folyóba akarták dobni a domborműveket, csak erős rábeszélésre álltak el szándékuktól.

Arthur Brand műkincsdetektívként 2015-ben tett szert nemzetközi hírnévre, amikor Németországban előkerítette Josef Thoraknak, a Harmadik Birodalom egyik hivatalos szobrászának két bronzlovát, amely valaha Hitler kancellári hivatala előtt állt, de a berlini fal leomlásakor nyomtalanul eltűnt. Egy évvel később azzal keltett feltűnést, hogy Ukrajnában megtalálta 17. és 18. századi flamand festőknek egy holland múzeumból ellopott öt képét. Évekig tartó nyomozás eredményeként tavaly előkerített egy kivételes bizánci mozaikot, egyikét azoknak a templomi faliképeknek, amelyek a török csapatok 1974-es ciprusi inváziója alatt tűntek el.

Santa Maria de Lara egyszerű, mindössze négy kőfalból álló, harangtorony nélküli templomának keletkezési idejét a legtöbben a vizigótok (más néven: nyugati gótok) idejére teszik, bár vannak szakértők, akik szerint későbbi, 10. vagy 11. századi. A keresztény, pogány, román és iszlám jegyeket magán viselő építményt a helyi parasztok hosszú időn át birkaistállóként használták, egy helyi pap 1921-ben "fedezte fel", 1929-ben nyilvánították műemlékké.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Négy sorozat premierévadjaival indítja az új évet az RTL Spike

Négy sorozat premierévadjaival indítja az új évet az RTL Spike
Zombik, vikingek és száműzöttek veszik át az uralmat a csatornán. Tovább olvasom