Délmagyar logó

2019. 06. 17. hétfő - Laura, Alida 20°C | 28°C Még több cikk.

Múzeumban marad a nácik által elkonfiskált gótikus dombormű

A gótikus művészet egy gyöngyszemének tartott alkotást a nácik kobozták el 1936-ban Ernst Saulmann zsidó pamutgyárostól és műgyűjtőtől.
Visszaadott a berlini Bode Múzeum az örökösöknek egy nácik által elkobzott gótikus domborművet, de a faszobor a helyén marad, mert az intézmény rögtön vissza is vásárolta azt. Egy mindössze 25 centiméter magas, hársfából faragott szoborkompozícióról van szó, amelyen három angyal lebeg a képzeletbeli égbolton, miközben egy lepedőn az alvó gyermek Jézust tartják maguk előtt.

A valaha gazdagon festett és aranyozott remekmű 1430 körül keletkezhetett Hans Multscher ulmi szobrász és festő műhelyében, a nagy mester egyik tanítványának műveként. A gótikus művészet egy gyöngyszemének tartott alkotást a nácik kobozták el 1936-ban Ernst Saulmann zsidó pamutgyárostól és műgyűjtőtől, és feleségétől, Agathétól, Alfred Breslauer híres berlini építész lányától, a kor kevés női pilótáinak egyikétől, miután a házaspár 1935-ben Olaszországba, majd Franciaországba emigrált a hitlerizmus elől.
 
fotó: AFP
fotó: AFP

A nácik a külföldre menekült házaspár minden javát elkobozták, köztük a műgyűjteményt és Agathe repülőgépét is. A gyűjteményből több mint 100 darabot az Adolf Weinmüller aukciósház árverezett el az eredet megjelölése nélkül.

A kisemmizett házaspár a vészkorszakot túlélte, de Ernst Saulmann, akinek egy franciaországi lágerben megrendült az egészsége, 1946-ban elhunyt, depresszióban szenvedő felesége pedig 1951-ben öngyilkos lett, egyetlen örököst hagyva hátra, az első házasságából született Nina de Marez Oyens-t.

A leszármazottaknak az elmúlt hat évben sikerült megtalálni az elkonfiskált műgyűjtemény 11 darabját öt németországi múzeumban és három külföldi magángyűjteményben. A Bode Múzeumba került gótikus angyalszobrot az aukciósházak archívumának digitalizálása eredményeként sikerült fellelni.

A berlini állami múzeumok igazgatója, Michael Eissenhauer szerint sokáig semmit sem lehetett tudni a faszobor eredetéről, melyet az 1990-es évek végén adományozott a múzeumnak egy müncheni család, és amely maga is "jóhiszeműen" vásárolta azt.

A hétfői restitúciós ünnepségen Agathe Saulmann leszármazottja, Felix de Marez Oyens dicsérte, hogy a múzeum önszántából kereste meg az örökösöket, a német igazgató pedig a család azon "nagy gesztusát" méltatta, hogy - meg nem nevezett összegű kárpótlás ellenében - a múzeumnál hagyta a gótikus remekművet.

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem is wasabit veszünk wasabi néven - Videó

Nem is wasabit veszünk wasabi néven - Videó
Eláruljuk, mik az igazi összetevői a hazai wasabinak. Tovább olvasom