Hallgassa élőben!

Návai Anikó: enni csak Pesten tudok

Angol szakon végzett a bölcsészkaron. Riporter lett, előbb itthon, majd Amerikában. Otthon van a filmek és a színészek világában. Könyvet írt az Oscar-díjról és a barátjáról, Andy Vajnáról.

A riporter izgalmas kalandokról, disszidálásról és a magyar piacok iránti rajongásáról is beszélt a HOT! magazinnak.

A budai lakásodban antik bútorok állnak. Ezek családi darabok?

Mindegyik a családomé volt, és megvan a történetük. Amikor hazakerültünk az internálásból, felhívott minket egy ismerős, hogy mikor visszük el tőle a nádazott garnitúrát, ami korábban a nagymama szalonjában állt. A szegedi bizományiban vette meg, és visszaadta. A gyönyörű tabernákulum ugyancsak a bizományiba került, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója, Bálint Sándor azzal kereste meg édesanyámat, hogy „Megvásároltuk, de ez az önöké, nagyságos asszonyom!”

Milyen volt a család, ahová születtél?

Nagypolgári pesti família volt a miénk. Nagymamáék kilencen voltak testvérek, nagy­pa­páék tizenhárman. Ő igazi self-made man volt, gyárigazgató, a Royal szálló főrészvényese. Tizenegy szobás villájuk volt a Thököly úton, a svábhegyi nyaralójuk ma patika. Az anyai nagymamám kilenc nyelven beszélt, és svájci internátusban neveltette az édesanyámat. Két Nobel-díjas is volt a családban, az egyik Wigner Jenő fizikus. Anyám férjhez ment, és a háború végén az első orosz katona, akivel találkozott, lelőtte a férjét. Az édesapám a Wolfner bőrgyár ügyeit intéző jogász volt. Miután összeházasodtak, Szegedre költöztek – én már ott születtem. Azt tanácsolták, hogy apám változtassa meg a németes nevét, nehogy svábnak véljék. Amikor Návai lett, állítólag összekeverték egy makói földbirtokossal, és kitelepítettek minket Ebesre.

Amint kiderült, hogy nem ti vagytok az érintettek, nem költözhettetek vissza Szegedre?

Számított az bármit is? Annyit vihettek magukkal a szüleim, ami a két kezükben elfért, de a fényképezőgépet leakasztották anyám válláról. Két és fél éves voltam; emlékszem, krumplit kapált a család. Állandóan éhesek voltunk. Édesanyám írt egy levelet Pikler Emminek, a kor híres szakemberének, hogy hat éven aluli gyereket nem lehetne ilyen körülmények között tartani – segítsen. A válasz az volt, hogy Rákosi elvtárs szerint jót tesz a kicsiknek a vidéki levegő. Végül a nagybátyámék vettek magukhoz. Tizenhárom hónapot töltöttem náluk. Sztálin halála után kerültek haza a szüleim; anyám 38 kiló volt, apám 41. „Ki ez a néni? Ki ez a bácsi?” – kérdezgettem. Apám Békéscsabán kapott állást, agyagpadlójú házban laktunk. Amint visszakerült az ügyvédi hivatásába, tsz-jogász lett, imádták. Szegeden jártam iskolába. Országos szavalóversenyeken indultam Petschnig Máriával, Tímár Bélával – felváltva voltunk elsők.

Szegeden vagy Budapesten végezted el az egyetemet?

Szegeden kezdtem, Szegedi Maszák Mihály, Hankiss Elemér voltak a fantasztikus tanáraim. Amikor kirúgták őket, elhatároztam, hogy feljövök Pestre utánuk. Fogtam a kis bőröndömet, kiálltam stoppolni. Az ötödévet az ELTE-n fejeztem be.

Hogy kerültél a rádióhoz a tanári diplomáddal?

A Kossuth Zsuzsa Gimnáziumban voltam gyakorlaton. Akihez kerültem, nem nagyon tudott angolul. Én meg azt mondtam a tagozatos osztályomban, hogy aki háromszor kijavítja, amit mondok, ötöst kap. Be is tartottam, ezen viszont összekülönböztem a szakvezetőmmel. Hármast adott gyakorlatra. De nemcsak ez zavart, hanem az, ahogy a diákokról beszéltek a tanáriban… Elhatároztam, hogy én aztán nem fogok tanítani! Jelentkeztem a Rádió társadalomtudományi intézetébe kérdezőbiztosnak. Megkérdezték, nem lenne-e kedvem inkább szerkesztő-riporternek lenni. Máltának, Kanadának készítettem műsorokat, majd Sós­ku­ti Márta az ifjúsági osztálytól felkért szerkesztő-műsorvezetőnek az akkor induló Ötödik sebességhez.

Időközben férjhez mentél, és Skorka Györggyel közösen létrehoztátok Budapest egyik legkülönlegesebb éttermét, a Gyertyát a Bajcsy-Zsilinszky úton.

Gyuri éttermi főnök volt a Margitszigeti Nagyszállóban, amikor megkapta az Alkotmány éttermet, hogy csináljon belőle valamit. Nagyon kevés pénz volt rá. Világítottak a gyertyák, halk zene szólt, jókat lehetett enni.

Rövid idő múlva vizsgálatok indultak az étterem ellen, mindenféle visszaélésekkel gyanúsítva a vezetőit.

Ezért disszidáltunk a férjemmel. Megtudtuk, hogy ha nem szállunk repülőre, két nap múlva letartóztatják Gyurit. Tizenhat hónapig tartott, mire megtörtént a családegyesítés. A gyerekünknek ugyanolyan idegenek voltunk, mint nekem a szüleim a kitelepítés után.

Amerika nem várt tárt karokkal titeket…

Egy éttermi törzsvendégünk intézett mindent. Nála laktunk, eleinte pincérkedtünk, aztán Kövi Pál, a The Four Seasons étterem tulajdonosa karolta fel Gyurit. Én állást kaptam egy reklámügynökségnél, majd megkeresett az Amerika Hangja. Ők Návai Anikó riportert akarták, aki disszidált, de csak Skorka Anikót kaphatták meg. Később elegem lett a reggel 9-től délután 5-ig tartó munkaidőből, és „kitaláltam” a férjemnek egy állást Los Angelesben. Ki akartak rúgni a főnökeim, aztán kineveztek hollywoodi tudósítónak.

Beindult a pályád, mégis hazajöttél több mint tíz év után. Miért?

Elhatároztam, hogy ha a gyerekem tizennyolc éves lesz, visszatérek vele. Én tudósítottam a magyarországi választásokról. Majd ügynökséget alapítottam; olyan színészek tartoztak hozzám, mint Eperjes Károly, Bás­ti Juli, Alföldi Róbert, Murányi Tünde és Sas­vá­ri Sándor. Az HBO-t én indítottam itt, megszerveztem az első magyarországi partijukat. Képviseltem a Madách Színházat, az Európai Filmakadémiát, a Magyar Filmszemlét.

Aztán egyszer csak megint Los Angelesben találtad magad.

1999-ben tértem vissza. A Magyar Filmalap, a Mozgókép Közalapítvány ottani képviselője lettem, és filmprodukciókat hoztam Magyarországnak. Amikor megkérdezték, nem lennék-e tagja a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetségének, még nem tudósítottam magyar tulajdonú médiumoknak. Ahogy elkezdtem írni a hazai lapoknak, vetítették a tévék a filmsztárokkal készült interjúimat, bekerültem a testületbe, egyetlen magyarként.

Hol érzed magad otthon: Budapesten vagy Los Angelesben?

Los Angelesben funkcionális lakásom van. Ott minden a munkáról szól: telefonok, DVD-k, könyvek, kütyük. Pesten vannak a barátaim, a kultúra, színház, koncertek. Enni csak itt tudok. Egy piacra elmenni igazi szín- és ízorgia! Los Angelesben március óta talán ha ötször voltam kint az utcán. Hazajöttem, innen dolgozom. A forgatások, a filmbemutatók, a partik elmaradtak, online készítem és adom le a videointerjúkat. Egyelőre maradok, mert nem tudom, hogy ha odarepülnék, mikor és hogyan jöhetnék vissza.

Borítókép: Návai Anikó és Brad Pitt amerikai színész

Hozzászólások

Minden ötszázadik amerikai meghalt a járvány miatt
Az ország kórházainak intenzív osztályai telítődtek a koronavírusos betegekkel.
Magyar állami kitüntetést kapott Frantisek Hybl cseh történész
A kitüntetést a neves történésznek Boros Miklós, Magyarország prágai nagykövete adta át.
Lemondott a holland külügyminiszter a kudarcos afganisztáni evakuálás miatt
„Egy miniszternek mennie kell, ha a politikáját elutasítják” – jelentette ki Kaag rövid lemondó beszédében.
Orbán Viktor: irány Etyek!
Etyekre utazott a miniszterelnök.
Leverkuseni vereséggel kezdte a Ferencváros a csoportkört
A magyar bajnoki címvédő a csoportkör második fordulójában, szeptember 30-án a spanyol Betist fogadja.
Országszerte 1100 elektromos busz állhat forgalomba 2025-ig
A 2019-ben elfogadott Zöld Busz Programra a 25 ezer főnél népesebb települések jelentkezhetnek.