Ma 30 éve mutattak be itthon James Bond-filmet - A stílusos angol kém kellékei: szmoking, csokornyakkendő, Vodka-martini

„Vodka-martinit kérek, rázva, nem keverve"– az elmúlt több mint fél évszázadban, majdnem minden James Bond filmben így hangzott el a 007-es brit titkos ügynök italrendelése. Azt kevesen tudják, hogy Ian Fleming – a karakter megalkotója – eredetileg ezzel a kifinomult itallal határozta meg Bond elképzelését az aperitifről. A Casino Royale című könyv nem csak a következő évtizedek férfiideálját befolyásolta a popkultúrában, de a stílusos italválasztásról is gondoskodott. Réz András filmesztétától megtudjuk, az új koktél legfőbb célja, hogy elegánsan fogyassza James Bond a vodkát. Hiszen az mégsem lenne olyan stílusos, ha odaállna a bárpulthoz, és szimplán vodkát rendelne egy kém.

A magányos ügynök 1989-es brit kalandfilm, amely a tizenhatodik James Bond-opusz, és 30 évvel ezelőtt hazánkban is bemutatták. Timothy Dalton másodszor és utoljára alakítja Bondot ebben a részben.

Eddig, és nem tovább…

– Mit szól hozzá, hogy a következő, 25. James Bond-filmben, amelyet jelenleg Olaszországban és Nagy-Britanniában forgatnak, egy időre egy új, női szereplő áll be a 007-es helyére? – faggatjuk Réz Andrást, aki nagy James Bond-rajongó. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Mozibubus című kötete, amelynek borítóján szmokingban, csokornyakkendőben és egy revolverrel a kezében látható – akárcsak általában a 007-es.

– Lehet, hogy az lenne a megoldás: azt mondják a filmkészítők, eddig, és nem tovább. Elfogadják, hogy ez egy másik korszak volt. Keresnek egy új hőst, aki lehet nő is természetesen. Ne csak a márkanevet próbálják menteni kétségbeesetten. Már az előző rész is, a Spectre – A fantom visszatér, illetve az azt megelőző is feltette azt a kérdést, hogy ebben a világban egyáltalán szükség van-e ilyen hősökre. Amikor már minden a digitális világban zajlik, amikor már mindenkit megfigyelnek és mindenről videofelvétel készül, akkor jelent-e még valamit egy ilyen, régi vágású titkos ügynök – kapjuk a választ a filmesztétától, aki végigvezet bennünket a James Bond-filmek érdekes fejlődéstörténetén. Ahogyan Sean Connerytől eljutunk napjainkig.

Sean Connery óta érdekes fejlődésen mentek keresztül a James Bond-filmek.

Megjelent a romantikus hős

– A 60-as évek elején indult el a sorozat – hozzá kell tenni, az irodalmi alap már az 50-es években megszületett, nagyon kemény hidegháborús időkben. Ahogyan haladunk az időben, változik a James Bondot megjelenítő színész, hiszen a hőskép is változott. Sean Connery például kicsit brutális volt a nőkkel. Utána hosszú időn át a sokkal megnyerőbb, behízelgőbb, udvariasabb és humorosabb Roger Moore alakította 007-es következett. Az a pasi, aki viszi tovább az eleganciát, a casino feelinget, az annyira száraz Martinit, amelyben jószerével már csak vodka van. Az elegáns autókat, a lóversenyt, a sípályákat. Azután következik egy átmeneti időszak, amikor egy igencsak jóképű pasival cserélik fel Roger Moore-t, mégpedig Timothy Daltonnal. Viszont amikor bejött a képbe Pierce Brosnan, minden megváltozott, ő ugyanis egy romantikus hős. Ez az ember hihetően tele van érzelmekkel, kötődésekkel. Majd eljutunk Daniel Craighez, aki pedig megint mintha a férfiasság új eszményét testesítené meg. Az általa alakított 007-es – Sean Conneryvel szemben, aki megrendíthetetlen volt – meglepően sokszor szenved vereséget. Meggyötört, megkínzott. Az sem volt semmi, amikor Pierce Brosnant a koreai börtönben látjuk. Ehhez képest Daniel Craiget a Casino Royale-ban már iszonyú megpróbáltatásoknak vetik alá. Hősünk lágyabb lesz, egyre több a feminin vonása, több az érzelem. Az utolsó James Bondnál megjelenik az együtt szenvedés. Korábban ugyanis nem érezte a mozinéző, hogy Úristen, mi minden történik ezzel az emberrel… – mutat rá Réz András. Hozzáfűzi: – A Skyfallban pedig már belép egy személyes történet is az egész sztoriba: kiderül, hogy James Bond gyerekkorában egy intézetben nevelkedett. Ami azért furcsa, mert az addigi történetekben nem volt múltja.

Pierce Brosnan alakításával a Halj meg máskor! az egyik legjobb 007-es történet.

Változik a film nyelve

– Egy nagyhatalmi fejlődéstörténet is végigvonul a filmeken: kezdetben kínaiak, szovjetek testesítik meg az ellenséget, majd szépen lassan átlépünk abba a világba, ahol a fenyegetést már nem a nagyhatalmak jelentik, hanem mindenféle titkos szervezetek, összeesküvések, terrorizmus. Az egyik legjobb darab, A holnap markában, több mint húszéves. Amikor a médiamogul háborút akar kirobbantani Nagy-Britannia és Kína között, és eltervezte, majd ő fogja közvetíteni. James Bond már egy kínai titkos ügynök lánnyal van szoros együttműködésben – megváltozott a világ. Már a 90-es években vagyunk, Kína is más – magyarázza Réz András, aki filmkészítés szempontjából is nagyon izgalmasnak találja ezeket a történeteket: – Ha most megnéznénk az 1962-es első darabot, a Dr. No-t, akkor azt látnánk, hogy te jó ég, ez egy nagyon egyszerű történet. Hol vannak az üldözések, az elképesztő akciójelenetek? – mégis izgalmas. Látnánk, a filmkészítők hogyan váltottak nyelvet. Hogy a 007-es kütyüjei hogyan fejlődtek.

Hol tart a világ?

Mindig látszik a filmekben, hogy hol tart a világ, mi történik éppen. Amikor például a holdra szállás zajlik, akkor az űrtéma különösen felkapottá válik. Később egy olyan világba csöppenünk, ahol már az űrből figyelnek bennünket mindenféle eszközökkel, amelyek olykor gyilkos fegyverekké is válhatnak…

Daniel Craig testesíti meg a jelen kor hős ideálját.

Bármilyen gyöngére sikerült is A Quantum csendje a James Bond-vonulatban, felveti Földünk vízkészleteinek erőteljes megfogyatkozását. Megjelenik benne, hogy aktuálisan mitől félünk, mi fenyeget bennünket ebben a fura világban, amely már rettenetesen szövevényes, kiismerhetetlen.

Gigantikus utazási iroda

– Lehet, hogy azért szerették olyan sokan James Bondot, mert az eleganciája, a stílusa mindenkit magával ragadott. Ráadásul, ha úgy tekintjük egy gigantikus utazási iroda a sorozat – veti fel Réz András. A tengeri kalandok, a síparadicsomok… – elképesztő. Egyik jelenetben elmerül egy tenger alatt is járó autó, majd a következőben felbukkan a Francia-Riviérán. Akkori szemmel egzotikus helyszínek ezek, hiszen 30-40 éve még nem repkedtek fapados légjáratok. Mint ahogyan különleges volt az is, hogy a 007-es eleganciája a legutóbbi időkig hibátlan volt. És természetesen nagyon brit. Ebből a britségből még viccet is csinálnak. Az egyik legszebb, hogy a történet mindig erőteljesen önironikus. Ha eredeti szöveggel nézi valaki a James Bond-filmeket, rájön, hogy egy brit kulturális csemege. Hemzseg az angol humortól, a vicces szójátékoktól. Ezekbe olykor bele is lehet pirulni, mert erősen kétértelműek. Ha valaki kedvet kapott ezek után, hogy eredeti nyelven nézzen James Bondot, bármelyik jó választás lehet.

Minden az online világban zajlik

A több mint 50 éve húzódó történetnek nagyon meghatározó eleme a stílus, a divat jelenléte. A stílusból következik az is, hogy bizonyos tárgyak, fogyasztási cikkek szuperül „érzik" magukat ebben a világban, így aztán gyakran láthatjuk a termékmegjelenítés bizonyos formáit. A 007-es autójára, órájára, a vodkás üveg címkéjére különösen nagy gondot fordítottak. Azután természetesen jöttek a mobiltelefonok…

Ha az ember ezt a bő fél évszázadot át akarja tekinteni, akkor meglepő módon a James Bond-filmek talán sokkal jobb képet adnak, mint bármi más, mert időközben a globál filmgyártás elszakad a jelentől, a kultúrától, viszont egy 007-es aktuális történetből szinte pontosan be tudjuk határolni, hogy időben hol tartunk. Hogyan is állt éppen a világ. Hogyan gondolkodtak a britek a saját felsőbbrendűségükről.