Mi a sláger? - kérdezik a matematikusok: Király Viktor nem követ trendeket

A női énekesek egyre népszerűbbek, míg a rockzene fanatikusainak száma fogyatkozik, ez tény, de hogy mi lesz világsláger, azt még a matematikusok sem tudják megmondani. Király Viktor szerint nem is lehet, pont ezért adja magát a dalaival.
Könnyebb a matek a sztárokkal

Csak a „szupersztárstátusz”, tehát az előadóművész már meglévő népszerűsége tett lehetővé pontosabb előrejelzést a Kaliforniai Egyetem kutatói szerint. Ekkor a becslés pontossága megközelítette a 85 százalékot. Az akusztikai információk viszont önmagukban nem elegendők, különösen azért nem, mert a zenei preferenciák az elmúlt években egyre gyorsabban változtak.

„A sláger az a zene, ami a füleden megy be, és a könyöködön jön ki” – az ismert utcai bölcsesség szerint, de mielőtt még bárki megbántódna kedvenc előadója helyett, hívjuk a tudományt segítségül. A slágerek sikerének titkát vizsgálta ugyanis a Kaliforniai Egyetem: a slágerlisták legsikeresebb dalait főként a vidámság, boldogság és a „bulizásra alkalmasság” jellemzi – állapították meg. Ez ugyanakkor ellentmond az általános zenei trendeknek – fejtették ki a tudósok a Royal Society Open Science című szaklapban megjelent tanulmányukban.

Az számít, hogy halljuk

A tudósok, egészen pontosan a matematikusok megállapították, hogy az elmúlt 30 évben többé-kevésbé szomorú dalok jelentek meg, miközben a vidám és boldog dalok vesztettek népszerűségükből. Ez az eredmény megegyezik kanadai és német kutatók korábbi tapasztalataival, akik már 2012-ben megállapították, hogy a lassú, mollban íródott dalok száma megnövekedett az amerikai slágerlistákon.

Hogy kiderítsük, mi lehet igaz ebből a hazai közönségre nézve is, Király Viktor véleményét kértük. Az énekes nemcsak hogy Amerikában született, de karrierjét az Egyesült Államokban is építi. – Sok a hasonlóság abban, mi lehet sláger a tengerentúlon, és mi hazánkban. Szinte ugyanaz szól a rádióban Amerikában, mint Magyarországon, de az Államokban mégis merészebbek – magyarázta. Tapasztalatai összecsengenek a fenti kutatással. – Nálunk sokszor az számít, hogy bulizható legyen a dal, megfelelő tempóval rendelkezzen, míg a tengerentúlon lassú, underground jellegű, „meg nem értett” dalokat ugyanúgy felvesznek a repertoárba, és ezek szintén slágerek lesznek. Én mindig úgy álltam hozzá, hogy az lesz sláger, amit az emberek hallanak. Nem elsősorban az számít, hányszor, inkább az: hallják.

A jó zene mindenhol jó

Mindenkinek mást jelent

Geszti Péter (eMeRTon-díjas dalszövegíró, énekes, reklámszakember): Minden egyes sláger egy önálló érzelmi csomag. Lehet humoros, érzelmes, intellektuális vagy drámai, de valamit nagyon eltalál azon az érzelmi frekvencián, amin az emberek épp akkor rezegnek.
Dévényi Tibor (újságíró, lemezlovas, médiaszemélyiség): Ami egyszer sláger, az évtizedek múlva is az lesz.
Victor Máté (Erkel Ferenc-díjas zenész, zeneszerző): A slágerben mindig van valami primitívség. Ez teszi lehetővé, hogy azonnal megjegyezzék, dúdolják, hogy mindenki által reprodukálható legyen.
Bayer Friderika (eMeRTon-díjas énekesnő): Minden slágernek van kifutási ideje.

A kutatók gyűjtöttek információt a vizsgált dalok hangszínéről, hangneméről, táncolhatóságáról, hangulatáról, valamint az énekes neméről. Ehhez jöttek még olyan szempontok, mint a különböző műfaji és hangulati besorolások.

De az általános zenei trendek és a slágerlistákon szereplő dalok többségének jellemzői között ellentmondásra bukkantak. A női hangok – a népszerűségéből egyre veszítő rockzenét kivéve – előretörtek. Ez elsősorban a sikeres dalokra érvényes, tehát azokra, amelyek felkerültek a slágerlistákra, vegyük csak Selena Gomez, Jess Glynne, Demi Lovato vagy épp Dua Lipa sikerét. A kutatók szerint a slágerlistákon sikeres dalok nem felelnek meg az általuk megfigyelt általános zenei tendenciáknak: vidámabbak, jobb kedélyű a hangzásuk, táncolhatóbbak, és „bulizásra alkalmasabbak”, mint az összes vizsgált dal átlaga.

Ezek alapján arra jutottak, hogy a dalok „sikere nehezen definiálható és általánosítható”, ezért nem lenne helyes azt a következtetést levonni az elemzésből, hogy egy „vidám, bulizáshoz alkalmas, kevésbé nyugalmas és női énekes által előadott dal” automatikusan slágerré válhat. Sőt!

Király Viktor szerint sem lehet előre megmondani, mi lesz sláger: a közönség szereti a többféle zeneiséget. Amikor dalt ír, természetesen szempont, hogy kedveljék, hallgassák. – Egész Európára igaz, hogy meg lehet határozni azt a stílust, ami elfogadható a rádiók és a nagyközönség számára. Tény, hogy egy lassabb tempójú balladát nem tudnak játszani, mondta, de nem kötöttségként fogja fel ezeket a (kontinensünkre inkább jellemző) korlátokat, határokat. – Különféle célokkal készítem egy-egy dalom, és ha ezt meghatároztam, az adott céllal írom meg. Ha csak az internetre vagy egy albumra került a szerzeményem, akkor elengedem a fantáziám – folytatta. De az énekes aközött, hogy magyar vagy angol nyelvű, esetleg amerikai közönségnek szánt zenét készít, nem tesz különbséget. – A jó zenét mindenhol szeretik – ez az alapelve.

Király Viktor szerint sem lehet előre megmondani, mi lesz sláger: a közönség szereti a többféle zeneiséget.
Király Viktor szerint sem lehet előre megmondani, mi lesz sláger: a közönség szereti a többféle zeneiséget.

Olyan „Justinos”

A rádió mellett a közösségi média és a videómegosztók, vagy épp a zenestreamelő szolgáltatók is egyre nagyobb hatással bírnak zenefogyasztási szokásainkra.

– Kicsit mindig nehéz helyzetben voltam, mert valamilyen módon a saját utamat követtem – mondta el a magyar énekes. – Ez azt jelenti, hogy próbálok nem teljes mértékben a trendek felé haladni. Minden évben van egy maghatározó irány, amit követve sok kattintást, nagy nézettséget lehet szerezni. De ha csatlakoznék ehhez, úgy érezném, beállok a sorba. Mindig a saját ízlésem, stílusom szerint próbálom megírni a dalaimat. Úgy érzem, hogy ez egy jó út, mert ha valaki nagyon szorosan követi az aktuális trendeket, az gyorsan ki is tud menni a „divatból”, az eredeti dalok tovább fennmaradnak. Amikor megírtam 2010-ben a Solo című dalomat, sem akkor, de még most sem halad a trenddel – talán ezért játsszák ma is – említett egy példát Király Viktor, aki maga is a sorból kilógó előadókat kedveli. A pop műfajában például a top nála Justin Timberlake: a meglévő trendek csak kismértékben jelennek meg a zenéiben, minden dala olyan „justinos”.

Ugye ismerős? Néha beakad a lemez, és ugyanazt a számot dúdoljuk, énekeljük akár órákig.
Ugye ismerős? Néha beakad a lemez, és ugyanazt a számot dúdoljuk, énekeljük akár órákig.
A tempó, a forma meg a szünetek

A Psychology of Aesthetics, Creativity and Arts című szaklapban Kelly Jakubowski, a Durham University zenepszichológusa és csapata írt arról korábban, hogy az emberek körülbelül 90 százalékánál hetente egyszer előfordul a dallamtapadás, van, akinél ez gyakrabban is bekövetkezik. Ennek három fő okát azonosították. A tempón sok múlik, ugyanis a gyorsabb, olyan ritmusképletű dalok másznak be a fülünkre, amelyekre könnyebb mozogni. Az ismétlődő mintázat is a tapadást segíti, de a jellegzetes szünetek is még emlékezetesebbé teszik a nótákat. Daniel Levitin, a McGill University viselkedési idegtudománnyal és pszichológiával foglalkozó professzora, aki maga is zenész, úgy véli, evolúciós okai is lehetnek a dallamtapadásnak, mert a zene segítségével könnyebben megjegyzünk tényszerű és érzelmi információkat is.