Kari anekdoták

Az alapanyagot oktatóinktól gyűjtöttük, részben személyes tapasztalatból, részben hallott történetekből származnak. A májusban megjelent jubileumi kötet szerkesztőbizottsága az új kiadvány kiadását még idénre tervezi. Álljon itt a 3 kedvenc történetem mintául. Bár már elegendő anekdota gyűlt össze, a minőség javítása végett várjuk a kedves blog olvasók  saját sztorijait is a kiadóba ([email protected]).

Csend, esti bor...

1. Az ötvenes évek elején Szőkefalvi-Nagy Béla előadást tart a Riesz teremben. Nyílik az ajtó, Kalmár Laci bácsi áll ott, és megrendülten annyit mond:

- Meghalt Sztálin.

Rövid szünet után Szőkefalvi:

- Folytathatom az előadásomat professzor úr?

2. A hetvenes évek végén Fodor Géza logika előadásán a hallgatóságnak:

- Meddig is jutottunk az előző órán?

- A szalámi gyárig...

hangzott a válasz (akkor még szokás volt minden előadás és gyakorlat sorozatban 1-2 órát sétálással és beszélgetéssel tölteni).

3. Szőkefalvi-Nagy Béla professzor mesélte funkcionál analízis előadáson, hogy egy hallgató vizsga közben többször említette a Hilbert-Pitagorász tételt. Szőkefalvinak bántotta a fülét, és megkérdezte.

- Miért ebben a sorrendben mondja? Mit gondol, melyikük élt előbb?

A hallgató gondolkozott, majd kivágta:

- Hilbert.

- Pitagorasz görögösen hangzik. A görög matematika az ókorban volt jelentős. Pitagorasz is az ókorban élt. Hilbert neve németesen hangzik. Akkortájt Európában a vizigót és a longobárd germán törzsek éltek. Mit gondol, Hilbert vizigót volt vagy longobárd?

A hallgató erősen gondolkozik. Szőkefalvi „mentő kérdésként" rámutat egy fényképre a falon, ahol Hilbert öltönyben, nyakkendőben látható.

- Vizigót!

Szőkefalvi hozzátette: Ha legalább egy pohár víz is lett volna a képen, akkor talán értené, de így...