Megkönnyítheti a baromfitartóknak az életét a mindszenti fejlesztésű robot

– A fejlesztés soha nem zárul le, folyamatos a finomhangolás, újabb és újabb ötletek jönnek – mondta az alomszóró robotot kivitelező, informatikus barátjukkal szövetkező két mindszenti gazda. Szijjártó Ádám és keresztapja, Gál Jenő hosszú évek munkaerőhiány miatti küzdelmeit akarta lezárni új ötletével.

Azok a családi ebédek

Ahogy azt a mindszenti majorban összegyűlve mesélték: nem múlhatott el családi összejövetel a problémák emlegetése nélkül. Az automatizálás gondolata gyorsan megfogant. A gazdák ötleteit barátjuk, Nagy Tamás programozóként szerencsére kitűnően értette, és tudta, miként segítheti a technikai igények automatizálását, a robot szoftveres vezérlését.

Az egyik mélyalmos csarnok tízezer csirkéje alá összedarált szalmát szóró, síneken közlekedő, távvezérelt robot híre szépen terjed a településen. A gazdák gépükön munka mellett, szabadidejükben dolgoztak, és egy bordányi telepen kezdték a fejlesztést. Az első két évben ötleteltek, terveztek és építettek, megcsinálták a robotot, valamint a mozgásához szükséges felsőpályákat. A csarnokba belépve a legapróbb részleteken át próbálták érzékeltetni, a baromfitartás micsoda összmunka és hány ponton bukhat a sikeressége.

A szalmát terítő robot

Ádám a csirkék alatti alom, a nemzetközileg alkalmazott eljárások közti különbségeket magyarázta. A mélyalom szárazon tartását a turnus befejeztéig többnyire két irányból közelítik meg. Vagy olyan almot – mondjuk a legelterjedtebb búzaszalmát – használnak az ólban, amelyet folyamatos utánpótlással újra és újra frissítenek, vagy az állomány telepítése előtt egyszerre elhelyezik például a fapelletet, aminek minőségét megóvva tartják fenn az elvárt ideális körülményeket. Az anyag nedvességgel telítődésekor fűtéssel és szellőztetéssel szárítják vissza azt, ezzel hatalmas energiamennyiséget elhasználva.

A Szijjártó telepen mindkét technikával dolgoztak már, tapasztalatuk szerint a szalma használata gazdaságosabb és az állatoknak is kedvező körülményeket nyújt az újabb és újabb alájuk helyezett réteg. Ezt a feladatsort automatizálták a gazdák. Ahhoz, hogy a robot egyenletesen teríthesse szét az almot, azt előbb darálóval apróra törik, hogy könnyebben szóródjon a könnyű súlya miatt a szerkezetből egyébként nehezen távozó szalma. A csarnok teljes hosszában az itatósorokkal párhuzamos síneken, távvezérléssel fut az gép.

Méri a csarnok értékeit

Az elektromos vezérlés miatt szinte hangtalanul gördül a síneken, elkerülve a baromfit terhelő stresszhatást. Az akkumulátorokkal, 24 voltról működtetett robot elektromos árammal és alomanyaggal tölti magát, emberi beavatkozás nélkül. Rögzíti, hogy terítés közben a csarnok mely pontján fogyott ki a szalma, és újratöltés után a visszakeresett pozícióból folytatja a munkát. Ezt a fejlesztés egyik legfontosabb pontjaként említették a gazdák. Ahogy azt is, hogy képes a csarnok belső értékeit, például páratartalmat és hőmérsékletet mérni, így javíthatják a szárnyasok életkörülményeit. A folyamatosan frissen szórt és így száraz alommal csökkenthetik az egészségügyi kockázatokat.