2021.12.19. 10:44
Közlekedés műszaki egyetem is működött 70 évvel ezelőtt a városban - Kérészéletű volt a képzés Szegeden
„A közlekedésmérnök képzés 1951-ben Szegeden indult az Öthalmi laktanya épületében, majd a Vásárhelyi sugárút volt gépkocsizó laktanyájában. Irányító főhatósága a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium volt.” Így kezdődik a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának története. Ez a képzés nagyon rövid életűnek bizonyult, és kevés nyomot hagyott a város életében – az okokról Révész Bélával beszélgettünk.
Révész Béla, az SZTE docense. Fotó: Török János
Fotó: Török János
– Ismeretlen a történet, hogy Szeged az ötvenes évek elején – egyedüliként a vidéki felsőoktatás történetében – három egyetemmel is büszkélkedhetett. Kapott ugyanis egy újabb felsőoktatási intézményt, a Közlekedési Műszaki Egyetemet, amit gyorsan el is vettek tőle, hogy – a hivatalos magyarázat szerint – a „nagyobb fejlődés előtt álló város”, Szolnok kapja meg. A szolnoki bíróság történetével foglalkozó friss könyvben találkozhatunk azzal az információval, miszerint a Szegedről elköltöztetett egyetemet a Szolnoki Törvényszék épületében helyezték el – mondta lapunknak Révész Béla, az SZTE politológiai tanszékének docense.
– Egyetemtörténetünknek nincs tudomása erről a furcsaságról. Ahogyan utánanéztem, nem is annyira az idetelepítése, hanem az elvitele igazán érdekes – mondta a rövid életű szegedi műszaki egyetemről Révész Béla.
Új erőd
Kiderült, hogy 1951-ben az Elnöki Tanács 19. számú törvényerejű rendeletével önálló Közlekedési Műszaki Egyetemet hozott létre Szegeden, ahol a vasútépítési és vasúti üzemeltetési szakra jelentkezett hallgatók vehettek részt a felsőfokú oktatásban. Szeptember 8-án kezdték meg tanulmányaikat, egyúttal a Budapesti Műszaki Egyetemen megszűnt a vasútépítő mérnökök képzése. Neve ellenére az új egyetem tulajdonképpen karként működött, amit az is jelzett, hogy az élére dékánt neveztek ki.
A Délmagyarország szeptember 9-én az első oldalon „A szegedi új egyetem legyen a béke új erődje az országban” címmel és terjedelmes cikkben foglalkozott a témával. – Ötéves tervünk újabb eredményeként Bebrits Lajos elvtárs, közlekedési és postaügyi miniszterbeszédével megnyílt Szegeden az ország első közlekedési műszaki egyeteme – írta a lap. A cikkből kiderült, az egyetemnek 230 hallgatója volt, „felerészben munkások fiai és lányai, mintegy húsz százalékban pedig dolgozó parasztok gyermekei”.
Két tagozattal kezdte meg működését, vasútépítő mérnöki és közlekedési üzemi mérnöki képzéssel. – Azok tehát, akik erről az egyetemről négy és félév múlva kikerülnek, egyrészt új vasútvonalak, állomások, iparvasutak tervezésével és kivitelezésével foglalkoznak majd, másrészt a közlekedésünk irányításában mutatkozó hiányt lesznek hivatottak betölteni – írta a Délmagyarország.
Pártbizottság
Négy hónappal később azonban egy újabb törvényerejű rendeletével az Elnöki Tanács már az egyetem Szolnokra történő áthelyezését rendelte el. – Szolnokon kap új épületet a Közlekedési Műszaki Egyetem, amely ez idő szerint ideiglenesen Szegeden működik. Szolnokon megkezdik a Közlekedési Műszaki Egyetem építését, négymillió forint jut a költségvetésből közlekedési műszaki egyetem számára és a volt pénzügyőrség épületét 320 hallgató számára alakították át diákszállónak – közölte tényként a Népszava 1952. január 2-án.
Az egyetem egyik tanszékvezetője a szegedi egyetemi újság lapjain magyarázta a fordulatot 1952 nyarán. – Új egyetemeink elhelyezésénél az a helyes elv érvényesül, hogy nagyobb fejlődés előtt álló városokba kerüljenek. Szolnok már a jelen 5 éves terv során is nagy lépést tesz az iparosodás és ezzel együtt a fejlődés útján. A Párt és Kormányzatunk ennek a fejlődésnek kulturális irányt adott, amikor egyetemünket Szolnokra helyezte át. A kezdet nehézségeit nagymértékben enyhítette az, hogy az első évet Szegeden tölthettük, ahol pártvonalon az Egyetemi Pártbizottság, szakmai, alaptárgyi vonalon pedig a Természettudományi Kar felbecsülhetetlen segítségét élvezhettük. Amikor Szegedtől búcsút veszünk, köszönetét mondunk a Pártnak és a Tudományegyetemnek, és további jó munkát kívánunk a szocialista értelmiség kineveléséhez – idézte a lap a tanszékvezetőt az akkori korszellemhez illeszkedően.
Imperialisták
A Szolnok Megyei Néplap szerint viszont a költözésnek az volt a magyarázata, hogy város kedvezőbb elhelyezkedéssel bírt, hiszen közelebb volt Budapesthez, és a MÁV járműjavító műhelye is itt működött. – De nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Gerő Ernő, a város 1945-1958 közötti országgyűlési képviselője azt is megígérte Szolnoknak, hogy a települést egyetemi várossá fogja fejleszteni – hívja fel a figyelmet egy fontos tényre és lobbierőre Révész Béla.
– A mélyebben fekvő okokra azonban az Államvédelmi Hatóság iratai között akadhatunk rá. A hírszerzés egyik jelentése szerint ugyanis a jugoszláv vezérkari főnök 1951. július 10-én Párizsba utazott, ahol D. Eishenhower tábornokkal, az Európában állomásozó szövetséges erők főparancsnokával a washingtoni fegyverszállítások kivitelezésének részleteit tárgyalta meg – hangsúlyozza a docens, akinek kutatási területe a titkosszolgálat politológiai kérdései. – Az imperialisták a Tito bandával háborút fognak ellenünk provokálni és Jugoszlávia megsegítése ürügye alatt akarják a háborút kiszélesíteni. Egy ilyen esetben azonban rövid időn belül számolnunk kell az angol-amerikai imperialisták beavatkozásával, mivel az imperialisták tudják azt, hogy Jugoszlávia önállóan nem képes háborút viselni a Szovjetunió vezette népi demokratikus tömb ellen – olvasható az ÁVH hírszerzési irataiban.
Állambiztonság
A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának 1948 júniusi, Jugoszláviát kizáró határozata óta elmérgesedett helyzet újabb mélypontra juttatta a magyar–jugoszláv viszonyt. A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsági határozat nyomán a Belügyminisztérium a már épülő déli védelmi rendszer részeként elrendelte a Röszke–Szeged–Dél-Maros mögött egy 15 kilométeres védőkörlet kialakítását, elindultak a kitelepítések, és megkezdődött az állambiztonsági szempontból érzékeny objektumok eltávolítása Szegedről. Ennek részeként költözött végül Szolnokra Közlekedési Műszaki Egyetem is, ugyanis állambiztonsági megítélés szerint a titkos közlekedésbiztonsági adatokra tekintettel az egyetem itt tartása kockázatosnak minősült.
– Ezt követően született meg az áttelepítést elrendelő döntés, és történt meg nagyon csendben az egyetem elköltöztetése. Az viszont közismert, hogy ekkoriban és ezért lett a párt- és állami irányítás megyei központja Hódmezővásárhely – hangsúlyozza Révész Béla, hozzátéve, némán somfordált el az egyetem, ahhoz képest, hogy mekkora, országos visszhangot kiváltó ünnepléssel érkezett.
Szovjet minta
– 1948 júniusában már konfrontálódtunk a jugoszlávokkal, nem is érthető, hogy miért éppen ide hozták az egyetemet. A hadiipari termelésben fontos len- és kendergyárnak Dunántúlra költöztetéséről addigra már megszületett a döntés. Azóta sem derült ki, hogy személy szerint kik lehettek felelősek a hibás egyetemi helyszínválasztásért. A megyeszékhely is Hódmezővásárhely lett, minden hivatalt átköltöztettek, csak az ÁVH megyei osztálya maradt Szegeden, a Tisza szálló épületében – beszél egy meg nem válaszolt kérdésről a docens. Révész Béla hangsúlyozza, Szeged Trianon miatt zsákutca lett a Közlekedési Műszaki Egyetem szempontjából is, hiszen elvesztette vasúti központi jelentőségét, így szakemberek sem álltak rendelkezésre a műszaki felsőfokú oktatáshoz. Szovjet minta nyomán történt, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemtől leválasztották a Veszprémi Vegyipari Egyetemet és indult vándorútjára a Közlekedési Műszaki Egyetem is.