Egyetem

2021.12.19. 10:44

Közlekedés műszaki egyetem is működött 70 évvel ezelőtt a városban - Kérészéletű volt a képzés Szegeden

„A közlekedésmérnök képzés 1951-ben Szegeden indult az Öthalmi laktanya épületében, majd a Vásárhelyi sugárút volt gépkocsizó laktanyájában. Irányító főhatósága a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium volt.” Így kezdődik a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának története. Ez a képzés nagyon rövid életűnek bizonyult, és kevés nyomot hagyott a város életében – az okokról Révész Bélával beszélgettünk.

Kovács András

Révész Béla, az SZTE docense. Fotó: Török János

Fotós: Török János

– Ismeretlen a történet, hogy Szeged az ötvenes évek elején – egyedüliként a vidéki felsőoktatás történetében – három egyetemmel is büszkélkedhetett. Kapott ugyanis egy újabb felsőoktatási intézményt, a Közlekedési Műszaki Egyetemet, amit gyorsan el is vettek tőle, hogy – a hivatalos magyarázat szerint – a „nagyobb fejlődés előtt álló város”, Szolnok kapja meg. A szolnoki bíróság történetével foglalkozó friss könyvben találkozhatunk azzal az információval, miszerint a Szegedről elköltöztetett egyetemet a Szolnoki Törvényszék épületében helyezték el – mondta lapunknak Révész Béla, az SZTE politológiai tanszékének docense. 

 

– Egyetemtörténetünknek nincs tudomása erről a furcsaságról. Ahogyan utánanéztem, nem is annyira az idetelepítése, hanem az elvitele igazán érdekes – mondta a rövid életű sze­­gedi műszaki egyetemről Révész Béla. 

 

Új erőd 

Kiderült, hogy 1951-ben az Elnöki Tanács 19. számú törvényerejű rendeletével önálló Közlekedési Műszaki Egyetemet hozott létre Szegeden, ahol a vasútépítési és vasúti üzemeltetési szakra jelentkezett hallgatók vehettek részt a felsőfokú oktatásban. Szeptember 8-án kezdték meg tanulmányaikat, egyúttal a Budapesti Műszaki Egyetemen megszűnt a vasútépítő mérnökök képzése. Neve ellenére az új egyetem tulajdonképpen karként működött, amit az is jelzett, hogy az élére dékánt neveztek ki. 

 

A Délmagyarország szeptember 9-én az első oldalon „A szegedi új egyetem legyen a béke új erődje az országban” címmel és terjedelmes cikkben foglalkozott a témával. – Ötéves tervünk újabb eredményeként Bebrits Lajos elvtárs, közlekedési és postaügyi miniszterbeszédével megnyílt Szegeden az ország első közlekedési műszaki egyeteme – írta a lap. A cikkből ki­­derült, az egyetemnek 230 hallgatója volt, „felerészben munkások fiai és lányai, mintegy húsz százalékban pedig dolgozó parasztok gyermekei”. 

 

Révész Béla, az SZTE docense. Fotó: Török János

Forrás: Török János

 

Két tagozattal kezdte meg működését, vasútépítő mérnöki és közlekedési üzemi mérnöki képzéssel. – Azok tehát, akik erről az egyetemről négy és félév múlva kikerülnek, egyrészt új vasútvonalak, állomások, iparvasutak tervezésével és kivitelezésével foglalkoznak majd, másrészt a közlekedésünk irányításában mutatkozó hiányt lesznek hivatottak betölteni – írta a Délmagyarország. 

 

Pártbizottság 

 

Négy hónappal később azonban egy újabb törvényerejű rendeletével az Elnöki Tanács már az egyetem Szolnokra történő áthelyezését rendelte el. – Szolnokon kap új épületet a Közlekedési Műszaki Egyetem, amely ez idő szerint ideiglenesen Szegeden működik. Szolnokon megkezdik a Közlekedési Műszaki Egyetem építését, négymillió forint jut a költségvetésből közlekedési műszaki egyetem számára és a volt pénzügyőrség épületét 320 hallgató számára alakították át diákszállónak – közölte tényként a Népszava 1952. január 2-án. 

 

Az egyetem egyik tanszékvezetője a szegedi egyetemi újság lapjain magyarázta a fordulatot 1952 nyarán. – Új egyetemeink elhelyezésénél az a helyes elv érvényesül, hogy nagyobb fejlődés előtt álló városokba kerüljenek. Szolnok már a je­­len 5 éves terv során is nagy lépést tesz az iparosodás és ezzel együtt a fejlődés útján. A Párt és Kormányzatunk ennek a fejlődésnek kulturális irányt adott, amikor egyetemünket Szolnokra helyezte át. A kezdet nehézségeit nagymértékben enyhítette az, hogy az első évet Szegeden tölthettük, ahol pártvonalon az Egyetemi Pártbizottság, szakmai, alaptárgyi vonalon pedig a Természettudományi Kar felbecsülhetetlen segítségét élvezhettük. Amikor Szegedtől búcsút veszünk, kö­szönetét mondunk a Pártnak és a Tudományegyetemnek, és további jó munkát kívánunk a szocialista értelmiség kineveléséhez – idézte a lap a tanszékvezetőt az akkori korszellemhez illeszkedően. 

 

Imperialisták 

 

A Szolnok Megyei Néplap sze­rint viszont a költözésnek az volt a magyarázata, hogy város kedvezőbb elhelyezkedéssel bírt, hiszen közelebb volt Budapesthez, és a MÁV járműjavító műhelye is itt működött. – De nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Gerő Ernő, a város 1945-1958 közötti országgyűlési képviselője azt is megígérte Szolnoknak, hogy a települést egyetemi várossá fogja fejleszteni – hívja fel a figyelmet egy fontos tényre és lobbierőre Révész Béla. 

 

– A mélyebben fekvő okokra azonban az Államvédelmi Ha­tóság iratai között akadhatunk rá. A hírszerzés egyik jelentése szerint ugyanis a jugoszláv vezérkari főnök 1951. július 10-én Párizsba utazott, ahol D. Eishenhower tábornokkal, az Európában állomásozó szövetséges erők főparancsnokával a washingtoni fegyverszállítások kivitelezésének részleteit tárgyalta meg – hangsúlyozza a docens, akinek kutatási területe a titkosszolgálat politológiai kérdései. – Az imperialisták a Tito bandával háborút fognak ellenünk provokálni és Jugoszlávia megsegítése ürügye alatt akarják a háborút kiszélesíteni. Egy ilyen esetben azonban rövid időn belül számolnunk kell az angol-amerikai imperialisták beavatkozásával, mivel az imperialisták tudják azt, hogy Jugoszlávia önállóan nem képes háborút viselni a Szovjetunió vezette népi demokratikus tömb ellen – olvasható az ÁVH hírszerzési irataiban. 

 

Állambiztonság 

 

A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának 1948 júniusi, Jugoszláviát kizáró határozata óta elmérgesedett helyzet újabb mélypontra juttatta a magyar–jugoszláv viszonyt. A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­­zottsági határozat nyomán a Belügyminisztérium a már épülő déli védelmi rendszer részeként elrendelte a Röszke–Szeged–Dél-Maros mögött egy 15 kilométeres védőkörlet kialakítását, elindultak a kitelepítések, és megkezdődött az állambiztonsági szempontból érzékeny objektumok eltávolítása Szegedről. Ennek részeként költözött végül Szolnokra Közlekedési Műszaki Egyetem is, ugyanis állambiztonsági megítélés szerint a titkos közlekedésbiztonsági adatokra tekintettel az egyetem itt tartása kockázatosnak minősült. 

 

– Ezt követően született meg az áttelepítést elrendelő dön­­tés, és történt meg nagyon csendben az egyetem elköltöztetése. Az viszont közismert, hogy ekkoriban és ezért lett a párt- és állami irányítás megyei központja Hódmezővásárhely – hangsúlyozza Révész Béla, hozzátéve, némán somfordált el az egyetem, ahhoz képest, hogy mekkora, országos vissz­hangot kiváltó ünnepléssel ér­­kezett. 

 

Szovjet minta 

 

– 1948 júniusában már konfrontálódtunk a jugoszlávokkal, nem is érthető, hogy miért éppen ide hozták az egyetemet. A hadiipari termelésben fontos len- és kendergyárnak Dunántúlra költöztetéséről ad­­digra már megszületett a döntés. Azóta sem derült ki, hogy személy szerint kik lehettek felelősek a hibás egyetemi hely­­színválasztásért. A megyeszékhely is Hódmezővásárhely lett, minden hivatalt átköltöztettek, csak az ÁVH megyei osztálya maradt Szegeden, a Tisza szálló épületében – beszél egy meg nem válaszolt kérdésről a docens. Révész Béla hangsúlyozza, Szeged Trianon miatt zsákutca lett a Közlekedési Mű­­szaki Egyetem szempontjából is, hiszen elvesztette va­­súti központi jelentőségét, így szakemberek sem álltak rendelkezésre a műszaki felsőfokú oktatáshoz. Szovjet min­­ta nyomán történt, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemtől leválasztották a Veszprémi Vegyipari Egyetemet és indult vándorútjára a Közlekedési Mű­­szaki Egyetem is. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!