Túlságosan magabiztosak a magyar autóvezetők

A megkérdezett autóvezetők 64 százaléka azért sérti meg alkalmanként, rendszeresen, illetve sértette meg korábban a közlekedés szabályait, mert ezeket nem mindig érzi egyértelműnek vagy életszerűnek. 13 százalékuk véli úgy, hogy bizonyos előírások csak azért vannak, hogy büntetéseket, bírságokat szabhassanak ki azokra hivatkozva, szerintük nincs biztonsághoz kötődő funkciójuk. 

Három fő ok

Nyolc százalékuk érzi úgy, ők annyira odafigyelnek vezetés közben, hogy nem kell betartaniuk bizonyos szabályokat. 

Közel ennyien vélik azt, kellően ismerik a KRESZ-t ahhoz, hogy szabadon eldönthessék, mikor kell betartaniuk, vagy megszegniük az előírásokat vezetés közben. Négy százalék lesz, ami lesz alapon gondolkodik, 3 százalék pedig megfelelően tapasztalt és rutinos sofőrnek tartja magát ahhoz, hogy ne kelljen minden előírást figyelembe vennie. 

Az Ipsos 11 európai országban végzett kutatása ugyanezt a három fő okot – nem egyértelmű vagy életszerű a KRESZ, csak bírságoltatás miatt létezik, nem a biztonságunkat szolgálja – azonosította a közlekedési szabályok megszegésének elsődleges okaként. 

Tehát, Európa-szerte a sofőrök hasonló indokok mentén szegik meg a KRESZ-t. Minden második autós az élet más területein is eltér a szabályoktól, 47 százalékuk esetileg, minden tizedik pedig alapvetően szívesebben megy a saját feje után. 

Felelősség 

A válaszadók hattizede karambolozott már önhibáján kívül, minden ötödik autós okozott már balesetet saját bevallása szerint. 

Hét százalékuk közös hibaként ismerte el a történteket a másik féllel, 12 százalékuk viszont vállalt már baleseti felelősséget úgy, hogy nem érezte, ő lett volna a hibás. 

– A felelősség kérdésének a tisztázásakor tegyük félre a szubjektivitást és vállaljuk a következményeket, ha valóban hibáztunk, így elkerülhetjük a szabálysértési jogkövetkezményeket – vélekedik Bezzegh Edina. 

Az Allianz külső jogi szakértője hozzáteszi, a D.A.S. 24 órán keresztül elérhető baleseti vonala segítséget nyújthat ilyen esetekben. Az érintett sofőrnek lehetősége van egy objektív, a jogszabályi előírásokat ismerő szakemberrel átbeszélni a baleset körülményeit. 

Saját zsebből 

Ezzel együtt a felmérésben vizsgált esetek 47 százalékában a felek semmilyen külső segítséget nem vettek igénybe közlekedési balesetüknél, ugyanilyen arányban rendőri segítséggel történt a helyzet tisztázása. 

Három százalékban mentő, 13 százalékban pedig mindkét segítségnyújtó szervezet beavatkozása szükséges volt. 

Az Allianz kutatása alapján az eseteknek mindössze 37 százalékában merül fel, hogy saját zsebből akarunk fizetni a károkért, megúszva ezzel a növekvő biztosítási díjat. 

– Nem tanácsos és kockázatos is kihagyni a biztosítót, még akkor is, ha erre mindkét fél nyitott. Megeshet, hogy a helyszínen elfogadott, és előre megbecsült összeg nem fedezi az autó helyreállítási költségeit – hangsúlyozza Bezzegh Edina. 

Az esetek 47 százalékában a felek semmilyen külső segítséget nem vettek igénybe közlekedési balesetüknél.