Nagyon sok a rosszul fűtött ház és lakás Magyarországon, a falakon és az ablakokon szökik a meleg

2022.01.29. 07:00

Energiapazarló házakban élünk

Energialábnyomunk legnagyobb részét a hőenergia teszi ki. A nem megfelelő fűtési rendszerek és berendezések, a rossz vagy nem is létező szigetelés, a fűtésre alkalmatlan anyagok elégetése az energiaszegénységet jelzi.

Kovács András

Nem mindegy, mivel fűtünk. Illusztráció: Makovics Kornél/MW

Nem mindegy, mivel fűtünk. Illusztráció: Makovics Kornél/MW

A rosszabb anyagi helyzetű háztartások jellemzően rosszabb minőségű és rosszabb energiahatékonyságú lakásokban élnek. Emiatt jövedelmükhöz és a lakásuk méretéhez viszonyítva különösen magas a rezsiköltségük aránya. Hazánkban a lakosság közel tizede költi jövedelme 25 százalékánál többet energiára, míg a háztartások több mint 10 százaléka halmozott fel rezsihátralékot. 

 

 

A Knauf Insulation felmérésében a megkérdezettek 62 százaléka gázzal, egyedi fűtéssel, 15 százaléka fával vagy szénnel, 10 százaléka vegyes tüzeléssel, további 10 százaléka pe­­dig házközponti fűtéssel teszi meleggé családi házát. Erre 30 százalékuk jellemzően havonta 25-30 ezer forintot, 18 százalékuk pedig havi 35-40 ezer forintot költ ahhoz, hogy otthonában 20-22°C-os legyen az átlaghőmérséklet. 

 

Minél alacsonyabb a jövedelme egy háztartásnak, annál nagyobb eséllyel él rossz minőségű lakásban és energiaszegénységben. 

 

A megfelelő szigetelés néhány éven belül visszahozza az árát.  Illusztráció: Szakony Attila

Az európai lakóépületek fele az első energetikai szabályok 1970-es bevezetése előtt épült, tehát ezek hatékonysága jellemzően alacsonyabb. A magyarországi épületek több mint fele 1970 előtti, az állomány 60 százalékát kitevő családi és sorházak 81 százalékát építették 1990-nél korábban. Több mint 60 százalékuk nincs szigetelve, a lakásállomány 70–90 százaléka szorul felújításra. Magyarországon emellett az ötödik legmagasabb a háztartások energiafogyasztása, az elsődleges energiafelhasználás 40 százalékáért felelősek, ráadásul ez – a legtöbb tagállamtól eltérően – az elmúlt két évtizedben jellemzően nem csökkent. 

 

 

Egy családi ház teljes körű szigetelésével akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását és fűtési költségét. Egy szigetelés nélküli családi házban az energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik. 

 

 

– Az energiahatékonysági felújítások támogatására a rá­­szoruló háztartásoknak van a legnagyobb szüksége, és az ő lakásaik felújításával lehetne arányaiban a legtöbb energiát megtakarítani – mondta Aszódy Tamás. A Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette, a megfelelően méretezett és kivitelezett szigetelés néhány éven belül visszahozza az árát. 

 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában