Szegedi hírek

2022.01.10. 11:30

Nem szükséges feltétlenül kidobni a lejárt élelmiszereket

Sokan kidobják az élelmiszereket, amint azok lejárnak, míg mások szívesen kísérleteznek a fogyasztásukkal. Kinek van igaza? Annak, aki tudja, mi a különbség a minőségmegőrzési és a fogyaszthatósági idő között.

K. A.

Forrás: Kuklis István

A lejárt minőségmegőrzési idejű termékek fogyaszthatósági határidejéről állított össze hasznos és hiánypótló útmutatót a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Maradék nélkül programjában. Kiemelték, fontos, hogy az ajánlott intervallumok kizárólag a minőségmegőrzési idővel ellátott, megfelelően tárolt élelmiszereknél tekinthetők irányadónak. 

 

Bontatlanul 

 

Felhívták a figyelmet arra, hogy a minőségmegőrzési idő a tartósabb termékeken szerepel, így lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az élelmiszert ki kell dobni. Példaként említik, hogyha a sértetlen csomagolásban, a gyártó ajánlásának megfelelően tárolt és kibontás után a normál termékhez képest nem tapasztalható számottevő elváltozás – íz, szín, szag, állag –, a lejárt minőségmegőrzési idejű termék akár még hetekkel, hónapokkal a lejárati idő után is elfogyasztható. 

 

Példaként említik a száraztésztát, a rizst, de egy doboz konzerv vagy üveg ásványvíz a lejárat után akár 1 évig is jó lehet még. Akárcsak a lekvár vagy a méz, amelyről ezt már nagyanyáink is tudták, lényeg az, hogy „tiszta forrásból” származzon. 

 

Maradék nélkül 

 

A Nébih közleménye szerint mind a lakosság, mind az élelmiszer-forgalmazók és a karitatív szervezetek számára hasznos lehet a Nébih Maradék nélkül programjának legújabb útmutatója. A hiánypótló ajánlásban ugyanis a szakemberek összegyűjtötték, hogy az egyes, minőségmegőrzési idővel rendelkező termékek lejárat után még mennyi ideig maradhatnak biztonságosak. Az ajánlott intervallumok természetesen csak a megfelelően tárolt élelmiszereknél tekinthetők irányadónak, továbbá lényeges, hogy minden esetben egyéni mérlegessel lehet csak eldönteni, valóban fogyasztható-e a termék. 

Forrás: Kuklis István

 

Hangsúlyozták, továbbra is érvényes, hogy lejárt élelmiszereket nem lehet kereskedelmi forgalomba hozni. Fontos változás azonban, hogy egy jogszabály-módosításnak köszönhetően az Európai Unióban adományozhatóvá váltak a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszerek. Ezen termékek biztonságosságáért, megfelelőségéért az adományozó, azaz a kereskedő felel. Az ajánlás elérhető a Nébih és a Maradék nélkül oldalán: https://portal.nebih.gov.hu linken. 

 

Tej és tejpor 

 

A közlemény ismerteti, hogy az élelmiszereken kétféle lejárati dátumjelöléssel lehet találkozni: minőségmegőrzési idővel és fogyaszthatósági idővel. Az utóbbi a romlékony áruk jelölésére szolgál, amelyeknél a lejárat után komoly egészségügyi kockázattal kell számolni. 

 

– Ezekkel nem szabad kísérletezni, inkább ki kell dobni, még akkor is, ha sajnáljuk elpazarolni az élelmiszert – hangsúlyozták. 

 

A minőségmegőrzési idős termékek az adott dátum után élvezeti értékükből veszthetnek, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem fogyaszthatók. Érdekes ugyanakkor, hogy az étolaj, a csipsz és a tejpor esetében csak két hónap a javasolt hosszabbítás, miközben az UHT tejnél és a szószoknál ez háromnegyed év. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!