2022.01.26. 16:00
Röntgensugár és égési sebek
Az orvosi műhibaperekről ma is tudósítanak lapok – nem volt ez másképp száz évvel ezelőtt sem. Pereltek be megyebeli orvost „csodagép”, röntgensugarak okozta hegek és árammal végzett mandulaműtét miatt is.
1939-ben írtuk meg: saját készítésű „csodagéppel” próbálta gyógyítani a rákot egy szegedi orvos. A beteg végül meghalt. FOTÓ: DM
Saját készítésű rövidhullámú gépével gyógyította a volt szegedi tűzoltóparancsnok feleségének rákos betegségét egy szegedi orvos. Az asszony meghalt, az orvos ellen gondatlanságból okozott emberölés és csalás miatt emeltek vádat – olvastuk a Délmagyarország 1939. december 19-i cikkében. Dr. Zimmermann Vilmos első pörében kétéves börtönbüntetésről hozott ítéletet a bíróság. Az Igazságügyi Orvosi Tanács megállapította, hogy ha szakorvosi kezelésre küldi az asszonyt, meggyógyíthatták volna.
Alkalmatlan csodagép
A saját készítésű „csodagép” azonban, ahogy a főtárgyalás során elhangzott, nem volt alkalmas a rák gyógyítására. Lapunk újságírója rámutatott: az ítélet nagy feltűnést keltett, mert az orvosok kezelési módszerüket „általában tudományos készültségük és belátásuk, valamint a betegség természete szerint szabadon maguk választhatják meg, és hacsak nagyfokú orvosi műhiba nem történt, büntetőjogilag felelősségre nem vonhatók”. Nem számított műhibának az orvos egy másik esete, amiről szintén beszámolt lapunk. Egykori betege, Ménesi Ilona szegedi kefekötő mester volt a felperes, aki gyermekkorában „tuberkulotikus nyakmirigy betegséggel” állt az orvos kezelése alatt.
Hegek az arcon
A daganatot Zimmermann röntgensugarukkal gyógyította, és amikor a lány a kezelés után fájdalmakra panaszkodott, azt tanácsolta, kenegesse bórvazelinnel, mosogassa kamillával a fölégetett bőrt. A fájdalmak maradtak, a fültől az állig terjedő részen az arc mindkét oldalán gyermektenyér nagyságú, az arcot eltorzító hegesedések keletkeztek. 8000 pengő kártérítést szeretett volna kapni az asszony arra hivatkozva, hogy a hegek orvosi műhiba miatt kerültek az arcára. Elvesztette a pert, az orvos állította, hogy nem tanácsolta a bórvazelint, csak rövid ideig kezelte, és az egészsége a hegesedéstől eltekintve helyreállt.
Az orvosi tanács megállapította: nem volt ritka mellékhatás a megégett arcbőr, mert az akkori dózismérők nem voltak elég pontosak.
Megégett a műtéten
1935. március 23-án írtuk meg: gondatlan emberöléssel vádolta a szegedi törvényszék Rablóczky Imre szentesi főorvost egy hatéves szentesi kisfiú halála után.
Bodzás Imrén árammal hajtott végre mandulaműtétet érzéstelenítés és segédlet nélkül, a kisfiú súlyos égési sérüléseket szenvedett.
Imre előtt a család már elvesztette annak mind a négy testvérét. A boncolást végző szakértők és az Igazságügyi Orvosi Tanács szerint gerincig hatoló égési sérülései keletkeztek, a főorvos és a bíróság által megszólaltatott szakértő szerint tüdőgyulladás ölte meg. Végül az orvosi tanács is arra jutott: bár kifogásolható volt a műtéti módszer, az alkati gyengeség és a tüdőgyulladás is szerepet játszott a gyermek halálában az égési sebek mellett. Az orvost a bíróság felmentette, ami ellen az ügyész és az anya is fellebbezett. A végeredményről nem találtunk hírt, de az kiderült, hogy 1931-ben is perben állt a főorvos egy szentesi asszonnyal. Bleier Etel is orvosi műhibával vádolta egy mandulaműtétje kapcsán, és amikor az orvost felmentették, dühében pofon ütötte – mire belőle lett alperes.
