Sok eb vár gazdára a menhelyeken

2022.01.17. 17:30

Végzetes lehet télen a rövid lánc

Az elmúlt hetek drasztikus időjárása ismét az állatvédelemre irányította a figyelmet. Miközben 2021 nyarára minden második magyar háztartás kutyatartó lett, a menhelyről befogadottak aránya nem éri el a 15 százalékot.

T. Sz.

Forrás: Szalay Károly/Illusztráció

Állítólag halálra fagyott az a két kölyökkutya, amelyeket do­­bozban tettek ki a közelmúltban Szentesen. Ám hivatalosan nem tudta megerősíteni a híreket Deák Ferenc, aki 2011 óta vezeti a helyi ebrendészeti telepet is működtető Herosz Szentesi Szervezetét. Ő is csupán hallomásból ismeri az ese­­tet. Lapunknak elmondta, az elmúlt hét kiugróan hideg időjárása miatt nem érkezett hozzájuk gondatlanság miatti bejelentés. Szintén erről számolt be Bodrogi Jolán, a vásárhelyi Igéző Állatvédő Egyesület vezetője. Azt egyikük sem tudta eldönteni, vajon idén kevesebb tragikus eset volt-e, vagy csak a jelzések maradtak el. Deák Ferenc úgy fogalmazott, el tudja képzelni, hogy egyszerűen elfáradt az emberek lelkiismerete. 

 

Hátrahagyva 

 

A szentesi szervezethez tavaly 148 kutya került be. 

Deák Ferenc hangsúlyozta, sajnos továbbra is rengeteg elhanyagolt esetről értesülnek a térségben. 

Számtalan, napi megélhetési gondokkal küzdő család tart kutyát, ahol az állatra már nem jut sem figyelem, sem pénz. Az nehezen érthető, hogy ennek ellenére miért ragaszkodnak a gyakran étlen-szomjan hagyott, nemegyszer rövid láncra vert kutyáikhoz. Szentesen jelenleg is tart a rendőrségi eljárás azon személy ellen, aki költözéskor hátrahagyta kutyáját, amelyik magára hagyva tengődött az üres ház udvarán. A szentesi állatvédő elmondta, sajnos a közterület-felügyelet munkatársaival és a rendőrséggel összedolgozva gyakran kell in­­tézkedniük gondatlan állattartás miatt. 

 

Elfáradt lelkek 

 

Az ebrendészeti telep vezetője arról is beszélt, hogy a civilek egy része vélhetően belefásult a sok szörnyű hírbe. Hasonlóról számolt be az egyik vásárhelyi civil önkéntes, aki elmondta, csak a legelszántabbak tartanak ki hosszú éveken át. Megsínyli az ember lelke az újratermelődő borzalmat. Hiába beszélik le a kutyáról a családokat, néhány hét múlva szereznek egy másikat, amelyik rövid idő múltán társai sorsára jut. 

 

Utcára kitett állatok 

 

Még ma is emlegette azt az évekkel ezelőtti esetet Bodrogi Jolán, amikor Vásárhely egyik külvárosi részéből halála előtt két nappal sikerült elhozni gazdájától a házában akkor már napok óta mozdulatlanul vonyító idős kutyát. A tulajdonos annyit mondott, hogy ez a sorsa, nem viszik tőle sehova. Végül lemondott a legyek beköpte, végelgyengüléstől kínlódó állatról. A szegedi Orpheus Állatvédő Egyesület mentésein az elmúlt évek alatt számtalan esetben találkozott utcára dobott, fagyást szenvedett kutyákkal. Holott állatot el­­hagyni, kitenni vagy úgy tartani, hogy az elpusztul, bűncselekmény, amiért letöltendő börtönbüntetés is kiszabható. 

Kevés örökbefogadó

 

Minden második magyar háztartásban él legalább egy kutya az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központ új kutatása szerint. 2018-ban 36 százalék volt a kutyatartó háztartások száma, tavaly 50,4 százalékra emelkedett. A menhelyekről, gyepmesteri telepekről örökbe fogadott ebek aránya nem éri el a 15 százalékot. 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!