A farsangi tuskóhúzás évtizedes hagyományát ápolták – Videó, Galéria

Számos magyar településen, köztük Forráskúton is még mindig él a Göcsej és Hetes környékéről származó tuskóhúzás szokása a farsangi időszakban. Vénlány- vagy vénlegény csúfolónak is nevezték ezt régen, hiszen a lényege az, hogy azoknak a lányoknak vagy legényeknek, akik nem házasodtak meg, tuskót raknak az ajtajába, mondván: hadd húzza el a nehéz tuskót, ha már nem ment férjhez vagy nem nősült meg, így nem vállalta a házasság terhét. 

Forráskúton vasárnap tartottak tuskóhúzást, azonban a szokástól eltérően nem a lányok vagy legények ajtajába vitték a hatalmas fadarabot, hanem hangos szóval, zenével és kerepelővel körbevitték a faluban. Ebben egy játékdömper volt a sort vezető két legény segítségére. Lapunknak Illés-Vizsnyiczai Borbála közművelődési szakember elmondta, több mint 20 évvel ezelőtt döntöttek úgy a település lakói, hogy felelevenítik a tuskóhúzás hagyományát, azóta minden évben megszervezik.

A menet a művelődési háztól indult, majd a falu egyik legrégebbi utcáján, a Kossuth utcán vitték végig a tuskót, végül pedig a Fő utcán keresztül értek vissza az intézményhez. Jó hangulatból nem volt hiány, a Lagzisokk együttes gondoskodott erről. Illés-Vizsnyiczai Borbála megjegyezte, a felvonulás résztvevőit forralt borral, teával és fánkkal vendégelték meg, valamint a kiszebáb elégetése sem maradt el.

Sőt, jelmezversenyt is tartottak a tuskóhúzás után. A hétvégén több település farsangi mulatságán járva elmondhatjuk, hogy szerencsére sok ötletes, bátor, jó humorú ember él a megyében, hiszen a programok résztvevőinek jelentős része maskarába bújt. Forráskúton sem volt ez másként, itt a tavasztündér, a katicabogár, az unikornis, a boci, a Salvador Dalí, a sikoly és a Fűrész című film Billy-je is népszerű jelmez volt. Nálunk azonban egy kisfiú és a tacskója vitte a prímet, a gyermek ugyanis Grincsnek öltözött, míg a négylábú rénszarvast játszott, háta mögött a Mikulás szánjával.

A tuskóhúzást egyébként régebben húshagyókedden, vagy az azt megelőző hétfőn tartották, 1968-ban viszont átkerült a farsangi időszak utolsó vasárnapjára, azóta pedig országszerte ezen a napon tartják meg a rendezvényt. És miért pont ilyenkor figyelmeztetik a legényeket vagy lányokat arra, hogy illene már házasodniuk? Azért, mert a földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó őseink számára a téli időszak volt a nyugalmasabb, ezért a farsang időszaka volt a lakodalmak legfőbb ideje, így azt, aki ennek az időszaknak a végéig hajadon maradt, kicsúfolták.