Az énidő ma már nem önző igény

2022.02.07. 20:00

Az egész család nyer, ha kipihent, kiegyensúlyozott az anya

Énidőre mindenkinek szüksége van – még az elfoglalt nőknek is, akik azt gondolják, ez nem fér bele a mindennapjaikba. Énidőnek számít bármi, ami rólunk szól, ami bennünket tölt testben vagy lélekben, így akár pár perces rituá­lékat is kitalálhatunk magunknak, hogy megakadályozzuk a kiégést.

Timár Kriszta

Illusztráció: Pexels

Munka, háztartás, gyereknevelés – a nők többségének nem csupán egy, hanem legalább három főállása van. Nem csoda, ha állandóan zsonglőrködni kell az időbeosztással: amint végeznek az egyikkel, már kezdenek is bele a másikba, sőt sokszor szimultán végeznek több feladatot is. Így amikor azt kérdezik tőlük, mivel töltik szívesen a szabadidejüket vagy hogyan kapcsolódnak ki, jó esetben csak elnézően mo­­solyognak, hogy lehet ilyen sci-fi kérdést feltenni, rossz esetben pedig kifakadnak: mégis mikor lenne erre lehetőségük. Pedig az énidő nagyon fontos mindenki számára, enélkül gyorsan felborulhat a lelki egyensúly, amely akár komoly problémákat is okozhat. 

 

Feltöltődés 

 

– Sokan úgy értelmezik, hogy az énidő egyedül töltött idő. Ez azonban nem feltétlenül van így. Énidőnek számít bármi, ami rólunk szól, ami bennünket tölt testben vagy lélekben – magyarázta Miklós Melinda pszichológus. – Ebből következően ez mindenkinek más lehet: vannak, akiknek a torna, másoknak egy baráti beszélgetés, de gyakori, hogy a magányosan eltöltött percek szolgálják ezt a célt – tette hozzá a szakember, aki szerint semmiféle feltöltődési forma nem becsülendő le. 

– Nem azt kell nézni, hogy mások mit csinálnak, hanem azt, hogy a saját magunk életében mi olyan értékes, ami erre alkalmas. Volt olyan páciensem, akinek az jelentette a feltöltődést, hogy csak ült, és nézte, ahogy a gyerekei játszanak – mesélte. A pszichológus szerint az is tévhit, hogy az énidőnek feltétlenül egy hosszabb időszaknak kell lennie. 

– Vannak élethelyzetek, amikor egy ülve elfogyasztott kávé is betudható énidőnek, mert az is sokat jelent, és olyan is előfordulhat, hogy valakinek több hónapos szabadság kell, amikor például csak a hobbijának hódol. Nem kell tehát kétségbe esni, ha valaki nem tud elmenni egy wellnesshétvégére, hogy feltöltődjön. Mindegy ugyanis, hogy mennyi időt vagy pénzt tudunk erre szánni, csak az a lényeg, hogy mi határozzuk meg az igényeink alapján, és azt is, hogy mivel töltjük, majd azt meg is tudjuk élni. Ha más nem, legyen egy kuckónk vagy egy fotelünk, ahol kényelmesen el tudunk ücsörögni egy kicsit, vagy csak üljünk be egy kád habos vízbe. De megoldás lehet az is, ha csupán más típusú feladatot végzünk, mint addig, például egyedül megyünk a boltba, gyerekek nélkül. Ezek az apróságok is sokat tudnak adni. 

Nincs előírás, hogy mivel töltsük és mennyi időt szánjunk az énidőre, ahogyan ar­­ra sincs, hogy ezt milyen rendszerességgel iktassuk be az életünkbe. A lényeg, hogy időnként helyezzük előtérbe magunkat, hogy megelőzzük a kiégést vagy a túlfáradást. Ha valaki hosszú időn át mindig csak hátrébb sorolja önmagát a fontossági listán, akkor előbb-utóbb türelmetlen lesz, feszült, fásult, és a depresszió is nagyobb valószínűséggel ve­­­szélyezteti – hangsúlyozta Miklós Melinda. 

 

Intő jelek 

 

A pszichológus elmondta, mindenképpen intő jel lehet, hogy szükségünk van egy kis énidőre, ha például azt érezzük egy adott helyzetben, hogy rögtön elfáradunk – például ásítozunk, mi­­közben tudjuk, hogy kialudtuk magunkat. – De szintén egyértelmű jelzés, ha folyton ábrándozunk valamiről, milyen jó lenne megtenni, vagy irigykedve nézünk másokat, hogy mondjuk csak úgy le tudnak ülni egy kávézóba újságot olvasni. – Mindezek mellett akár fizikai tünetek is jelentkezhetnek, mint például fejfájás vagy kisebb balesetek, sérülések. Ezek mind azt mutatják, hogy be kell húzni a féket, és egy kicsit töltekezni kell – magyarázta. 

 

Egyre tudatosabbak 

 

Miklós Melinda tapasztalatai szerint egyébként ebből a szempontból a mai nők egyre tudatosabbak: tisztában vannak vele, hogy szükségük van énidőre, és nem is szégyellik ezt kiszakítani a mindennapokból. Nemcsak akkor pihennek tehát, ha éppen nincs program­juk, hanem betervezik életük­­be azt az időszakot, amikor ma­­gukra koncentrálhatnak. – Természetesen ez is egy tanulási folyamat: meg kell küzdeni az elején azzal az érzéssel, hogy az énidő nem önzés. Be kell tudni látni, hogy szükség van a töltődésre, a lelki megerősödésre ahhoz, hogy aztán ők is tudjanak adni. Ahogyan az autót is időnként meg kell tankolni, illetve szervizbe kell vinni, hogy aztán tudjon to­­vább robogni – magyarázta a szakember. Mint mesélte, elsősorban a kivitelezéshez szoktak segítséget kérni tőle, ha pedig ez sikerül, felszabadító élményként élik meg, hogy maguk döntenek arról, mi a jó nekik, és azért tudnak is tenni. 

 

A barátnőkkel való kávézás, teázás, csevegés is hozzátartozik a minőségi idő eltöltéséhez, a feltöltődéshez. 

Fotók: dreamstime

Egy izgalmas könyv elolvasása is feltölthet egy csendes, félreeső helyen a házban, illetve a lakásban.

 

Megoldás lehet az is, ha csupán más típusú feladatot végzünk, mint addig, például egyedül megyünk a boltba, gyerekek nélkül.

Az intő jelek fizikai tünetek formájában is jelentkezhetnek, mint például fejfájás vagy kisebb balesetek, sérülések.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!