Bálint Sándor Eucharisztia tiszteletéről nyílt tárlat Szegeden

A hitvalló tudós dolgozta fel a középkori Szegedhez köthető eucharisztikus csoda, a vérző ostya történetét is. A kegyhely és az egykori ereklye is elpusztult a török megszállás ideje során, ám tisztelete tovább élt, amelynek nyomait Bálint Sándor megtalálta. A „legszögedibb szögedi” nemcsak kutatta, de élő, különleges kapcsolata volt az Eucharisztiával. Napi áldozó volt. 

A tárlatmegnyitón Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte, az oltáriszentség lelki-szellemi táplálék. 

– Ahogy egy sportolónak is komoly, szakszerű fizikai táplálék is szükséges, a lelki életben az erkölcsi színvonalhoz komoly lelki-szellemi táplálék kell. A hívő ember ezt kegyelemnek nevezi. Bálint Sándor élt ezzel a lehetőséggel. Ez az erőforrás minden hívő rendelkezésére áll – mondta. 

A kiállítás tematikáját Serfőző Levente oktatási helynök ismertette. A tárlaton megtekinthető a Bálint Sándor életszentségét igazoló Positio is, amely tavaly Ferenc pápa kezébe is eljutott. A szentatya egy dekrétum formájában elismerte a hitvalló tudós erényeit. A kiállítás bemutatja Bálint Sándor életét, korának Eucharisztia tiszteletét, a vérző ostya történetét és az alsóvárosi ferences templom Szent Vér oltárának szimbolikáját. Mindemellett két digitális képernyőn megtekinthetők a Bálint Sándor által összegyűjtött eucharisztikus anyagok, valamint egy 1977-es interjú is a néprajzkutatóval.