Országosan a makói járást érinti legjobban a probléma

2022.02.09. 09:45

Még mindig arzénos Makó és 8 megyei település vize

Továbbra is megoldatlan 10 hazai településen az ivóvíz arzéntartalmának csökkentése, ezek közül 8 a Makói járáshoz tartozik. A problémát megoldani hivatott, 2012-ben indult térségi vízminőség-javító programot a ráköltött uniós és hazai milliárdok ellenére még mindig nem sikerült befejezni.

Szabó Imre

Fotó: Karnok Csaba

Tíz magyar településen még mindig arzénos a víz, ezek közül 9 Csongrád-Csanád me­­gyében van, 8 pedig a Makói járásban – hívta fel a figyelmet a portfolio.hu gazdasági portál a Nemzeti Népegészségügyi Központ vízminőség-kutatása alapján. Megjegyezték, a 2010-es évek elején az ivóvíz arzénkoncentrációja még mintegy 400 településen volt határérték felett, ez csökkent 2020 végére 10-re. Az érintett települések: Ferencszállás, Földeák, Kiszombor, Klárafalva, Makó, Makó-Rákos, Maroslele és Óföldeák, illetve a makói térségen kívül, de a megyében Székkutas, valamint a Békés megyei Nagybánhegyes. 

 

 

Kis híján csőd 

 

 

A 2012-ben indult, 17 települést érintő, máig lezáratlan Makó térségi ivóvíz-minőségjavító programról, amely többek között az arzén gondját volna hivatott megoldani, sokszor írtunk az elmúlt években. A 48 ezer háztartást érintő programra az Unió és a magyar állam összesen 3,8 milliárdot adott. A sikertelenség azzal a veszéllyel is fenyegetett, hogy az érintett önkormányzatoknak vissza kell fizetniük az Uniótól kapott 3,1 milliárdos támogatást, ami egyenlő lett volna a csőddel. Ezt elkerülendő a hibák kijavítására, a beruházás végleges befejezésére az ön­kormányzatok társulása előbb 560 milliót, majd 2018-ban Lázár János országgyűlési képviselő közbenjárására további 950 milliót kapott. Legutóbb tavaly márciusra ígérték a befejezést – az akkori késlekedést a járványhelyzettel magyarázták. 

 

 

Zajlik a finombeállítás 

 

 

A makói városházán most azt mondták, az ivóvízminőség-­javító rendszer lényegében készen van. Egyelőre azért nem működik, mert a kivitelező most végzi a finombeállítást. 

 

 

– Nem csak az arzéntartalommal van gond: néhol a bór sok, másutt a bakteriális szennyeződést kell kezelni – mondta lapunknak egy illetékes. Azt remélik, ez a munka hamarosan befejeződik, és üzemelhet az új hálózat. Addig is, aki az uniós szabványnak megfelelő ivóvizet szeretne, a településeken erre a célra felállított konténerekből vételezhet. Makón például a Návay téren, a víztorony szomszédságában található ilyen. 

 

 

Igazodtunk az unióhoz 

 

 

A dolog szóba került a földeáki falugyűlésen is. Hajnal Gábor polgármester kevésbé volt optimista. Reményei szerint az állam átveszi majd az ivóvíz-szolgáltatást, és ezt követően már központi feladat lesz a helyzet rendezése, azaz ha szükséges, az állam pereskedhet a kivitelezővel. A falu első embere leszögezte, hogy a csapvizet lehet fogyasztani, annak arzéntartalma ugyanis az eredeti magyar szabványnak megfelel. Az uniós csatlakozás után az egységes szabványhoz igazodva vitték azt lejjebb – ez utóbbit viszont azért állapították meg a hazai­nál alacsonyabb mértékben, mert Nyugat-Európa számos országában jellemző az arzént ugyancsak tartalmazó tengeri halak fogyasztása. Földeákon, illetve a Makói járásban viszont ilyesmi ritkán kerül a tányérra. 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!