Új módszerrel próbálkoznak

2022.02.08. 07:00

Telefonos csalók jelentek meg Csongrád-Csanád megyében is

Egy nő jelentkezett azzal telefonon egyik kollégánknál, hogy az OTP bankból hívja, mert gyanús tevékenységet lát a számláján. Kiderült, hogy éppen ő akart illegálisan adatokhoz jutni, ami most szerencsére nem sikerült neki.

Suki Zoltán

Kis odafigyeléssel megelőzhetők a csalások. Fotó: Karnok Csaba

Fotó: Karnok Csaba

Újra telefonos csalók jelentek meg a megyében, és ezt most testközelből is érezhettük. Legalábbis az a kollégánk, akinek a hónap elején csörgött a telefonja. Azt mondta, hogy egy budapesti számról hívta fel egy nő az OTP Bank nevében. Kollégánk szerint már a nő bemutatkozása is „fura” volt. Azt mondta, hogy nem úgy beszélt, mint egy banki üzletkötő, és különös zajok is hallatszottak a háttérből. 

Ezen még túltette volna ma­­gát, de aztán jött az átverős szöveg. A hívó nő azt kérdezte, hogy indított-e a számlájáról egy 70 és egy 130 ezer forintos utalást bizonyos Szalai Tamás kedvezményezettnek, mert az szerintük gyanús, ezért kérdezik, és egyúttal adatot is egyeztetnének. Kollégánk ekkor már sejtette, hogy át akarják verni. A biztonság kedvéért megnézte a bank applikációján belül – ahol csak ujjlenyomattal lehet átutalást indítani –, hogy van-e várakozó tranzakciója, és amikor kiderült, hogy nincs, visszakérdezett a nőnél. Arra volt kíváncsi, hogy a bankban hogyan jutottak el idáig, és azt is elmondta, hogy nincs ilyen tranzakciója. A nő válaszul még annyit mondott, hogy várjon, mert kapcsol valakit, aki jobban képben van az üggyel, a vonal azonban ekkor megszakadt. Azt, hogy nem a kollégánk az egyetlen, akivel próbálkoztak, gyorsan kiderült. Az említett telefonszámra több mint 13 ezren kerestek rá az interneten, és voltak, akik feljelentést is tettek az ügyben. 

A csalásokra egyébként a pénzintézet is figyelmeztetett. Azt írták, hogy „új módszert alkalmaznak az adathalászok: a csalók telefonon a bank dolgozóinak adják ki magukat, és akár a kötelező adategyeztetésre hivatkozva, akár más ürüggyel kérik el az ügyfelektől a kártya- és számlaadatai­kat, valamint internetbanki be­­lépési adataikat. A csalók az internetbanki aktív tranzakciók hitelesítő kódjait is elkérik az ügyfelektől, így szereznek jogtalanul rendelkezést az ügyfelek számlája és pénze felett.” Fontos tudni, hogy a pénzintézetek sem e-mailben, sem telefonon, sem sms-ben nem kérnek bizalmas banki adatokat, jelszavakat vagy PIN-kódokat. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!