2022.03.06. 18:00
A hasi zsírpárnák nemcsak esztétikai, egészségügyi gondot is jelenthetnek
A has körül megjelenő zsírpárna a középkorú nők nagy százalékát érinti. Kialakulásában a kor mellett szerepet játszik a hormonháztartás, de a stressz és a helytelen életmód is. A probléma ráadásul nem csak esztétikai: a hasi zsír a belső szerveket is körülveszi, és sok betegség okozója lehet.
Tavasz közeledtével minden nő életében egyre hangsúlyosabb szerepet kap a „hogyan nézek ki” témakör. Az ünnepek, valamint a téli begubózás során felhalmozott pluszkilók a jó idő közeledtével egyre inkább zavarnak sokakat, az előrelátóbbak pedig már ilyenkor elkezdenek aggódni beach bodyjuk miatt, azaz már készülnek arra, hogy néhány hónap múlva egy szál fürdőruhában láthatják őket a strandon ismerőseik, barátaik. Természetesen a sport ilyenkor sokat jelent, csakhogy bizonyos kor után a helyzet már nem ilyen egyszerű. Negyven fölött ugyanis már nehéz megszabadulni a felkúszott zsírpárnáktól, amelyek ráadásul kifejezetten előnytelen helyeken kezdenek el kialakulni.
Harminc éves kor körül kezdődnek a gondok
A problémák általában már 30 éves kor után elkezdődnek. Miközben elindul a természetes öregedési folyamat, a legtöbb nő életmódja is megváltozik. Kevesebbet mozognak, táplálkozásukon ugyanakkor nem változtatnak lényegesen. Ennek következtében csökken a rajtuk lévő izomtömeg, a mozgásszegény életmódot folytatók esetében akár három–öt százalékkal is egy évtized alatt. Emellett egyre növekszik a zsírtömegük. Ijesztő adat, de tény: átlagosan megduplázódik a nőkön lévő zsírréteg 20 és 50 éves koruk között. Ez már önmagában is elkeserítő, azonban van különbség aközött is, hogy a felesleges kilók hova rakódnak. Sokan tapasztalják ebben a korban, hogy a hasuk növekszik gyors ütemben, ez pedig nem csupán esztétikai, de egészségügyi kérdéssé is válhat.
Az örökölt testAlkat is meghatározó
A has körüli elhízás – más néven alma formájú testalkat – a csípőre és fenékre gömbölyödő, azaz körte formájú testalkattól abban különbözik, hogy ebben az esetben nemcsak a bőr alatt helyezkednek el a zsírszövetek, hanem a belső szerveket is körülveszik. Ez pedig könnyebben vezet olyan anyagcsere-folyamatok beindulásához vagy fokozódásához, amelyek megemelik a különböző – akár súlyos – betegségek kockázatát. Ennek oka az, hogy a hasban, a belek között kialakult zsigeri zsírszövet sejtjei más természetűek, mint a bőr alá, csípőre, combra lerakódott zsírsejtek. Nagyon aktívak, mintegy kéttucatnyi különböző anyagot, hormont termelnek, amelyek önmagukban is elősegítik a betegségek kialakulását.
A betegségek kialakulásának kockázata megnő
A hasi elhízás következménye lehet a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az emelkedett vérzsírérték és az ebből következő keringési problémák, amelyek fokozzák az agyi infarktus vagy szívinfarktus kockázatát, illetve felléphetnek menstruációs zavarok is. De a hasi típusú elhízásnál nő a daganatos betegségek kialakulásának kockázata is, illetve ízületi, mozgásszervi problémák is jelentkezhetnek. De honnan tudjuk, hogy csupán kritikusan szemléljük magunkat, vagy valóban elkezdtünk kórosan hízni a hasunkra? Nos, ezt egy egyszerű, otthon is elvégezhető méréssel ellenőrizhetjük. Általánosságban elmondható, hogy a 80 centiméter feletti derékbőség már azt jelenti, hogy kialakult az alma formájú testalkat. Ezt az értéket a derék magasságában (az alsó borda és a csípőlapát közötti távolság felénél), kilégzést követően kell megmérni.
Ha az ösztrogénszint csökken
A kor persze csak egy a hasi hízás okai között. A stressz szintén meghatározó faktor, és nem csak azért, mert egy stresszes időszakban az ember hajlamosabb többet enni. A stresszhormonként közismert kortizol kifejezetten arra kényszeríti a testet, hogy a viszcerális rétegekbe raktározzon, így ha valaki tartósan ilyen hatásnak van kitéve, az már önmagában oka lehet annak, hogy zsírpárnát növesszen a hasára. De az ilyen típusú hízást a menopauza, azaz 50 éves kor környékén a hormonok is elősegítik. Az ösztrogénhormon ugyanis többek között azt is meghatározza, hova terjeszkedik a zsír. Ahogy az ösztrogénszint csökken, úgy vándorol az elraktározott zsír a hasra. Vannak tehát olyan tényezők is, amelyekre kevés befolyással lehetünk, ettől függetlenül tehetünk ellene, mégpedig az első jelek észlelésekor. Nem elegendő azonban néhány csodatabletta: komplex életmódváltásra van szükség, amelynek sarokkövei az étkezés megreformálása, a rendszeres testmozgás és a megfelelő minőségű és mennyiségű alvás.
A kitartó edzés hozza az eredményt
Az étkezést tekintve a napi kalóriamennyiség csökkentése mellett lényeges a táplálék összetétele is, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy zsírt vagy izmot veszítünk. A helyes étrend összeállításában dietetikus segíthet, általánosságban azonban elmondható: a finomított szénhidrátok, azaz a cukor és a fehér liszt jelentik a legnagyobb ellenséget. Ezek helyett érdemes zöldségeket, gyümölcsöket és teljes kiőrlésű gabonából készült termékeket fogyasztani. A sportnál pedig érdemes tudni: sajnos nem létezik helyi zsírégető módszer. Vagyis aki azt hiszi, hogy néhány felüléstől látványosan lapos lesz a hasa, vélhetően nagyot fog csalódni a hónapokig tartó intenzív edzés után is. Ráadásul a kemény hastornák még árthatnak is, hiszen a hasizom a törzs izmainak komplex rendszeréhez tartozó izomcsoport. Vagyis a hátat, a farizmokat, továbbá a medencealapi izmokat is fejleszteni kell a hassal együtt. A zsírégetésben egyébként elsősorban a dinamikus, aerob mozgásformák hatékonyak, vagyis bármilyen furcsán is hangzik, de a futás akár többet segíthet, mint napi több tucatnyi hasprés.