A nagyvárosokban élőknek jobban kell ügyelniük egészségük védelmére

– Táplálkozásunk során sok problémával találkozhat a szervezetünk, amit nem veszünk észre, mert nem tudunk eleget róla, vagy nem is akarjuk észrevenni, hogy ne bonyolítsuk napjainkat. Genetikai felépítésünk stabilitásával ellentétben az elmúlt néhány évtizedben drámai változásoknak lehettünk tanúi életmódunkban az étrendünktől kezdve a technikai folyamatokon át a belélegzett levegőig – mutatott rá március 17-i előadásában Ottlecz Anna orvos, aki a Közéleti Kávéház és a SZAB Orvostudományi Szakbizottság Minker Emil Orvos- és Gyógyszerésztörténeti Munkabizottságának meghívására osztotta meg a legfőbb tudnivalókat. 
 

Hangsúlyozta, az elmúlt években drasztikusan megnőtt a beteg emberek száma, főként a szív- és érrendszeri, anyagcsere-, autoimmun, légúti és degeneratív betegségek aránya ugrott meg. Jelezte, a bi­­zonyítékok azt sugallják, hogy a betegségek gyakoriságának növekedéséért a legnagyobb mértékben a kör­­nyezetünkben és az életvitelünkben bekövetkezett változások felelősek. 
 

Hátrányos tényezők a nagyvárosokban 
 

– A magyar lakosság körülbelül 60 százaléka elhízott. A fizikai aktivitás hiánya, a rossz étkezési szokások és az ebből eredő elhízás azonban világszerte terjed. Különösen fontos, hogy az elhízásra hajlamosító környezet nemcsak a felnőttek, hanem a gyermekek és serdülők testsúlyának alakulását is befolyásolja – mutatott rá. 
 

Figyelmeztetett, sok hátrá­nyos tényező szerepel azok életében, akik nagyvárosban élnek: stressz, légszennyezettség, járdák és par­kok hiánya, az élővíz szennyezése, epidémiák, hő­­ség. Utóbbi az Egészségügyi Világszervezet szerint olyan mértékű károsodást tud létrehozni, amely meghaladja a természetes katasztrófák szintjét, ezt okozza többek között az, hogy a nagyvárosokban alig van zöld terület. 
 

A károk következménye lehet a szívinfarktus, a magas vérnyomás és az agyi érkatasztrófa is, míg azokon a területeken, ahol hatalmas ipar működik, asztma, tüdőgyulladás és rák is kialakulhat. 
 

A mikrobiomok szerepe egészségünkben 
 

Ottlecz Anna beszélt arról is, hogy a mikrobiomnak nagyon fontos szerepe van, hiszen gá­tolja a káros mikroorganizmusok felszabadulását, segíti az emésztetlen rostok feldolgozását, védi a bélnyálkahártyát, segíti a nyomelemek felszívódását, valamint szerepe van a B- és K-vitamin-képzésben és az epesav lebontásában is. Emellett fontos a veleszületett és a szerzett immunitás, valamint az inzulinérzékenység szempontjából. Ráadásul kölcsönhatásban van az agyműködéssel. Azonban ha megsérül a bélrendszerünk, amelyben a mikrobiomok találhatóak, akkor a fentiekben említett po­­zitívumok megszűnnek. 
 

A szakember leszögezte, a mikrobiomot károsítja az antibiotikum, az alkohol, a műtrágya, a növényvédő szer és az adalékanyag is. Éppen ezért fon­­tos, hogy ha antibiotikumot kell szednünk, akkor mellé társítsunk probiotikumot. Megjegyezte, ha sérül a bélrendszer, akkor megváltozik a bélfal áteresztő­képessége, így a jó baktériumtörzsekből kevesebb, míg a rosszakból több lesz a szervezetben. 
 

Az előadásból kiderült, a mikrobiomok sérülésével megváltozott immunválaszok jönnek létre, vagyis anyagcsere-­komplikáció léphet fel. Ha nem a megfelelő baktériumok élnek bennünk nagyobb arányban, akkor előfordulhat, hogy a szervezet olyan enzimeket stimulál, amelyek nem a lebontást, hanem a felépítést segítik, ennek következménye pedig az elhízás lesz. Ottlecz Anna hangsúlyozta, ha tönkretesszük a béltörzseket, akkor elhízás, túlsúly, szív- és érrendszeri betegség, cukorbetegség, autoimmun betegség vagy demencia jelentkezhet. 
 

Az agyműködést is befolyásoljuk 
 

A szakember szerint azonban mindez megelőzhető a helyes táplálkozással, amely által az agyműködésünket is befolyásolni tudjuk, hiszen egy jól felépített étrenddel lehetőségünk van optimalizálni a logikus gondolkodást, a mentális frissességet. 
– A zsírok esetében a vaj, a kacsa-, sertés- és libazsír ajánlott, valamint az olíva- és a len­magolaj. Megengedett az alacsony transzzsírsavtartalmú mar­­garin, vagyis amiben 0,2 százalék, vagy annál kevesebb a transzzsír értéke. Nem ajánlott a napraforgó- és a repceolaj sem. Az omega-3 zsírsavak nagyon jó hatásúak, legértékesebb formájuk a dió, a hal és a lenmag. Az omega-6 is megtalálható sok növényben, de ebből jóval ke­vesebbet kellene fogyasztani, ellenben az omega-3-mal – osztotta meg a legfőbbeket. 
 

Ottlecz Anna közölte, a ré­­pa-, a barna, a szőlő- és a gyü­mölcscukor fogyasztása sem ajánlott, ahogyan a fruktózé sem. Használjunk inkább éde­sítőt, abból is a sztívia, a cukor­alkohol és a glicin javasolt, utóbbi egyébként az idegrendszerre is jó hatással van. 
 

A mediterrán diéta az egyik legjobb 
 

Az előadás során szóba került a ketogén diéta, amely nagyon alacsony szénhidrátbevitelen alapuló diétát jelent. Vörös hú­­sok, halak, tojás, állati eredetű zsírok szerepelnek azok étrendjében, akik ezt a diétát követik. A szakember szerint ez azért lehet jó, mert nem ingadozik közben a vércukorszint, jóval kevesebb ételre van szükség, az energiát pedig a zsírbontás adja. Beszélt a kazein- és gluténmentes diétáról, amelynek során tilos az árpa-, búza- és rostfogyasztás, valamint a tehéntej fogyasztása is. Helyette rizs-, mandula- vagy kókusztej javasolt. Akik ezt az étrendet követik, sok zöldséget, hajdinát, rizst, zabot, diót, gyümölcsöt és hántolt mandulát is ehetnek, és engedélyezett nekik a birka- vagy kecskesajt is. 
 

A legjobb étrend azonban a mediterrán diéta, amely a diabétesz ellenszere, valamint alkalmas az Alzheimer-kór gyógyítására és megelőzésére is. Sok-sok zöldséget, halat és gyümölcsöt kell fogyasztani. Például az articsóka, a hagyma, az avokádó, a brokkoli, a spárga, a kelbimbó, az édesburgonya, a káposzta és a spenót is igen értékes. Azok körében, akik Alz­­heimer-kórral küzdenek, de ezeket beépítették az étrendjükbe, három hónap után javulást tapasztaltak. Érdemes áfonyát is enni, amely a benne lévő flavonoidok miatt erős gyulladásgátló hatással bír.