2022.03.20. 18:00
Államférfi nyakkendőtűben, söröskorsón
Szeged utcáin is sok emlékét találni az 1848/49-es forradalomnak és szabadságharcnak, írtuk meg tavaly. Idén a Móra Ferenc Múzeum relikviáiról kérdeztük a szakértőt: Szeged fontos szerepet töltött be a szabadságharc idején, a gyűjteménybe is sok érdekes tárgy került. Fegyverek, öltözetek – például Kossuth eredeti mellénye –, bankók mellett a későbbi kultusz nyomait is megmentették az utókornak.
Kossuth Lajos eredeti mellénye az aradi relikviamúzeum ajándéka. Fotók: Tóth István/Móra Ferenc Múzeum
Tavaly a nemzeti ünnepre készült el cikkünk, amiben annak jártunk utána: milyen nyomai maradtak az 1848/49-es forradalomnak és szabadságharcnak Szeged utcáin. Akkor Tóth István történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum Helytörténeti és Irodalomtörténeti Osztályának vezetője segített összefoglalni, mi maradt mára az emlékekből. Arról is beszélgettünk, hogy a Móra Ferenc Múzeum is sok érdekes relikviát őriz mind a szabadságharc idejéből, mind a Kossuth-kultusz kapcsán, de ez terjedelmi okokból nem került bele a cikkbe. Most visszatértünk a témára, már csak azért is, mert a kincsek egy részét kiállítják a múzeum látványtárában.

Vitéz szegedi honvédek
A szegedi múzeum nem véletlenül gazdag az 1848/49-es szabadságharchoz és annak utóéletéhez köthető tárgyakban. Szeged is jelentős szerepet játszott az eseményekben, és az itt toborzott zászlóalj vitézül küzdött. Május 30-án a hadügyminisztérium Szegedet jelölte ki a 3. honvédzászlóalj alakulási központjául. A toborzás körzete Bihar, Békés, Arad, Krassó, Torontál, Csanád és Csongrád vármegye volt, tudtuk meg a szakértőtől: a felszerelésről a város gondoskodott.
Szeged is jelentős szerepet játszott az eseményekben, és az itt toborzott zászlóalj vitézül küzdött.A zászlóalj parancsnokává júniusban Batthyány Damjanich Jánost nevezte ki, aki fegyelmezett, magas harcértékű csapatot teremtett az újoncokból. A szegedi toborzású 3. honvéd zászlóalj, mint mozgó nemzetőrcsapat többek között Szenttamásnál is hősiesen harcolt 1849 tavaszán, Földváry Sándor vezetésével.

Egy hónapig főváros voltunk
Szeptember 24-én Kossuth Lajos alföldi toborzóútra indult, Csongrád, Szentes, Hódmezővásárhely után október 4-én ért Szegedre. A mai Klauzál téren egy szószékről mondta el halhatatlan beszédét, majd a néppel együtt esküdött fel a haza védelmére. Július másodikától pedig egy hónapon keresztül az ország fővárosa volt Szeged, Debrecenből települt ide a kormány. Ahogy Tóth István rámutatott, itt kötötte meg Kossuth a román–magyar Békélési Tervezetet, és júliusban nyújtották be a zsidók és nemzetiségek egyenjogúsítását tervező törvényt is. Ugyanazon a napon, július 28-án fogadták el, amikor felrobbant az újszegedi lőszerraktár. A város augusztus 2-án került császári kézre.
Kossuth mellénye, Sándor karabélya
A múzeum őriz a szabadságharc időszakából mind katonai öltözékeket, mind fegyvereket. Eredeti tüzér-, tiszti és honvéd csákó is került a gyűjteménybe, a két restaurált atilla közül az egyiket egykor Villay István, Görgey segédtisztje birtokolta. Kossuth Lajos eredeti mellénye is a közgyűjtemény részét képezi – testvére erősítette meg, hogy valóban ő viselte. Az aradi relikviamúzeum ajándékozta a szegedi intézménynek 1902-ben. Vannak a múzeum birtokában lengyel légiós és magyar huszártiszti szablyák, korabeli elöltöltős pisztoly. Az is kiderült, milyen puskákkal voltak felszerelve a Rózsa Sándor-féle szabadcsapatok: osztrák katonai karabélyokkal lovasság részére, elöltöltős, csappantyús szerkezettel. A csákókat és a fegyverek egy részét a látványtárban is kiállítják majd.

Begyűjtötték a szalagokat
Földváry Sándorról készült egy igazi különlegesség: az egyetlen fennmaradt képi ábrázolás a szenttamási hősről. A festményt Reizner János szerezte meg egykor a közgyűjteménynek. A forradalom és szabadságharc más fontos személyeiről is őriz festményeket a múzeum, közéjük tartozik Klauzál Gábor és Osztróvszky József, Kossuth kormánybiztosa is. A szegedi Kossuth-szobor 1902-es avatásáról származik egy ezüstkoszorú, és érdekes darabjait képezik a gyűjteménynek a koszorúszalagok. Ezeket Reizner János, Tömörkény István és Móra Ferenc igazgatósága alatt gyűjtötték be a koszorúzások, megemlékezések után a múzeum munkatársai. Legalább 80 ilyen koszorúszalagot őriznek védve, restaurálva.
Még az amerikai dollárokból is került a múzeumba, amiket akkor bocsátottak ki, amikor Kossuth az Egyesült Államokban gyűjtött alapot.A numizmatikai gyűjteményben pedig megtalálható minden Kossuth-bankó, a szabadságharc összes papír- és fémpénze. Még az amerikai dollárokból is került a múzeumba, amiket akkor bocsátottak ki, amikor Kossuth az Egyesült Államokban gyűjtött alapot.
Államférfi nyakkendőtűben
Az egyik legérdekesebb tárgy egy nyakkendőtű, amibe miniatűr nagyítót szerkesztettek. A nagyító alatt Kossuth Lajos 1855-ben Angliában készült fotója látható. A „Kossuth-nyakkendőtű” 88 milliméter hosszú, és 2,5 gramm súlyú ékszer. Gömbjének átmérője, amibe nagyítót építettek, mindössze 12 milliméter. A New Yorkban élő John Lincoln – Sullivan szenátoré volt, aki kapcsolatban állt Kossuthtal, de az a feltevés, hogy tőle kapta a tűt a szenátor 1852-ben, nem áll meg, hiszen a fotó három évvel később készült – később viszont találkozhattak Európában. Az mindenesetre kiderült a képecske alatt olvasható írásból, hogy Párizsban készült. A Sullivan család később rokonságba került a Szegedről elszármazott, 1949 óta Ausztráliában élő L. E. Sanders (Csenderits) családjával. Így kerülhetett a nyakkendőtű Ausztráliába, majd ajándékként a szülőváros múzeumába. Őriznek a Kossuth-kultuszhoz kapcsolódó olyan profán relikviát is, mint a söröskorsó. Az oldalára Kossuth Lajos feje került dombornyomással – de mint tavaly megírtuk, láttuk már őt szegedi házfalakon is.