Vezető hírek

2022.03.15. 20:00

Bátran ehetünk és vehetünk mirelitet

Az Okostányér útmutatása alapján nem kérdés, étrendünknek mindennap része kell legyen a zöldség és a gyümölcs, abból pedig leg­alább 1 adagot frissen érdemes fogyasztanunk. Ugyanakkor a mirelit változatokkal színesíthető az étrend.

K. A. R.

A tél végén az éléskamrák egyre üresebbé válnak, készülnek a zsenge, friss termények befogadására. Kezdetét vette a böjti időszak is, amely ismételten a testi-lelki megújulás lehetőségét rejti magában, eközben figyelmünk elsők között a zöldségek és gyümölcsök felé fordul. Vajon eleget fogyasztunk belőlük? A 2019-es adatok alapján az Európai Unió 15 éves és 15 évnél idősebb lakosságát tekintve 33 százalék nem fogyaszt elegendő zöldséget és gyümölcsöt naponta, csupán 12 százalékuk fogyasztja el a felnőtt ajánlásnak megfelelő 5 vagy annál több adag zöldséget és gyümölcsöt. A nemek arányát vizsgálva elmondható, hogy a nők zöldség-gyümölcs felvétele átlagosan nagyobb a férfiakénál – derült ki a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének közleményéből. 

 

Mint írták, a hazai lakosság vonatkozásában is hasonlóak az adatok: 2019-ben a 15 évesek és annál idősebbek körében a nők 61 százaléka, míg a férfiak 49 százaléka evett naponta legalább egyszer gyümölcsöt, míg zöldséget ennél is kevesebben ettek. Figyelmeztettek, ha valaki nem fogyaszt elegendő mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt, annál nem, vagy jóval kisebb mértékben érvényesülnek azok a védőhatások, amelyek szerepet játszanak a krónikus, nem fertőző betegségek kialakulásának megelőzésében. Világszerte évente 1,5 millió haláleset hozható összefüggésbe az alacsony zöldségfogyasztással, míg 2,4 millió haláleset az elégtelen gyümölcsfogyasztáshoz köthető. 

 

Kutatások bizonyítják 

 

Felmerülhet a kérdés azonban, hogy a friss és mirelit termékek vajon egyenértékűek, ugyanolyan jótékonyan hatnak a szervezetre? Maureen Storey tudós és munkatársa nemenkénti bon­­tásban 10 korcsoportban vizsgálta a friss és fagyasztott zöldségek, gyümölcsök átlagos fogyasztását és annak tápanyagfelvételre gyakorolt hatását. Az eredmények alapján a mirelit zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztók átlagos összfelvétele ebből az élelmiszercsoportból nagyobb volt a mirelitet nem fogyasztókéhoz képest, azonban az ajánlott fogyasztási mennyiségeket egyik csoport sem érte el. A mirelit élelmiszert fogyasztók körében az élelmirost-, a kálium-, a kalcium- és a D-vitamin-felvétel jelentősen nagyobb, míg a nátriumfelvétel alacsonyabb volt a mirelitet nem fogyasztókhoz képest. Az 1–18 év közötti mirelitet fogyasztó gyermekek átlagos energiafelvétele jelentősen kisebb volt, mint a mirelitet nem fogyasztóké, ugyanakkor felnőtteknél a testtömegindex volt kisebb a mirelitet fogyasztók körében. 

 

Alex Bouzari és munkatársai a hűtőben tárolt mirelit zöldségek és gyümölcsök vitamintartalmát hasonlították össze. Aszkorbinsav-, riboflavin-, alfa-tokoferol- és béta-karotin-tartalom vonatkozásában vizsgáltak kukoricát, sárgarépát, brokkolit, spenótot, zöldborsót, zöldbabot, epret és áfonyát. Összességében a friss és a mirelit termékek vitamintartalma hasonló arányú volt, sőt a fagyasztott áruké esetenként magasabb is volt, mint a frisseké. Azonban néhány fagyasztott mintában, a béta-karotin mennyiségében jelentős csökkenés volt kimutatható. 

 

Eközben egy harmadik kutatás során Linshan Li és munkatársai három kategóriába sorolták a zöldségeket és gyümölcsöket: friss, fagyasztott és frissen tárolt. A brokkolit, a karfiolt, a kukoricát, a zöldbabot, a zöldborsót, a spenótot, az áfonyát és az epret vizsgálták a C-vitamin-, az A-provitamin- és a folsavtartalom tekintetében. A vizsgálat eredményei nem tá­­masztják alá azt az általános fogyasztói meggyőződést, miszerint a friss élelmiszerek tápértéke lényegesen nagyobb a fagyasztott változathoz képest. A három kategóriában vizsgált élelmiszerek vitamintartalmainak összehasonlítása nem mutatott jelentős különbséget. 

 

Ügyeljünk ezekre 

 

A legfrissebb hazai táplálkozási ajánlás, vagyis az Okostányér útmutatása alapján nem kérdés, hogy az étrendünknek naponta legyen része a zöldség és a gyümölcs, és legalább 1 adagja friss legyen, ugyanakkor a mirelit változatok használatával színesíthető az étrend. A szakemberek szerint viszont fontos, hogy a vásárlás során figyeljünk a gyorsfagyasztott termék csomagolására, és sérült csomagolású terméket ne vásároljunk. Ha megtapogatjuk, és azt érezzük, hogy nagyobb tömbök vannak a csomagban, ne vegyük meg. 

 

Figyelmeztettek, a vásárláskor lehetőség szerint utolsó lépés legyen a hűtött termékek kosárba helyezése, sőt célszerű külön táskákba tenni azokat akkor, ha friss zöldséget/gyümölcsöt veszünk, így nem szennyezik egymást. Ügyeljünk a minőségmegőrzési és fogyaszthatósági időre, valamint arra is, hogy a fagyasztott élelmiszert a felengedés után már nem szabad újra lefagyasztani, mert a „hibernált” mikróbák a kiolvasztás után újra szaporodni kezdenek, ezáltal nő a csíraszám. Ebből adódóan a terméket csak akkor érdemes kiolvasztani, ha utána rövid időn belül fel is használjuk. A kiolvasztás legbiztonságosabb módja, ha lassan és hűtőszekrényben történik. 

 

Hogyan használjuk fel? 

 

Ha a fagyasztott zöldség, gyümölcs kissé fakóbb a vártnál, az még nem feltétlenül ad okot aggodalomra, hiszen a színváltozás oka lehet többek között a hosszú idejű tárolás. A zöldségeket a felhasználási javaslat szerint, vagy felengedés nélkül tegyük forrásban lévő vízbe vagy hevített zsiradékba. A fagyasztott zöldség párolásához elegendő pár perc, ha túl sok ideig tart a hőközlés, pépes állag lehet a végeredmény. Ha fagyasztott zöldséget grillezünk, tanácsos grillkosarat használni, mivel ilyenkor a zöldségek puhábbak vagy épp törékenyebbek lehetnek a frisseknél, így könnyen áteshetnek a grillrácson. 

 

Amennyiben fagyasztott gyümölcsöt használunk, például süteményhez, és előtte nem ol­­vasztjuk ki, akkor valamivel hosszabb sütési idővel számolhatunk. Fagyasztott bogyós gyümölcsnél előfordulhat, hogy levet ereszt a gyümölcs, ezért mielőtt a tésztához adjuk, szórjuk meg azt egy kis liszttel vagy búzadarával, ami felszívja a nedvességet. 

 

Tudta-e?

Az elégtelen zöldség- és gyümölcsfogyasztás a gyomor- és bélrendszeri daganatos betegségek hozzávetőlegesen 14 százalékához járul hozzá globálisan. Ala­csony bevitelük az iszkémiás szívbetegség 11 százalékáért, míg a stroke 9 százalékáért felelős. A fagyasztás során a termékben lévő enzimek aktivitása csökken, viszont az avasodás nem áll le, ezért azt fagyasztással nem lehet meggátolni, késleltetni. Az Okostányér ajánlása szerint: fo­gyasszon legalább 5 adag zöldséget vagy gyümölcsöt naponta. Ebből 3-4 adag zöldség és 1-2 adag gyümölcs, és legalább 1 adag friss, nyers legyen. A burgonya nem számítható be a napi 5 adagba. A zöldségek felhasználhatók frissen, fagyasztva, főzve, sütve vagy szárítva, míg a gyümölcsök szintén frissen, fagyasztva, aszalva, illetve befőtt formájában választhatók. 

Címkék#étkezés

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!