Rendőr, mezőőr, halőr – a 30 éves Üllési Polgárőr Egyesület elnökével beszélgettünk

2022.03.20. 19:30

Megyeri Árpád ereiben kék vér csörgedezik

Idén ünnepli megalakulásának harmincadik évfordulóját az Üllési Polgárőr Egyesület. Elnökükkel, Megyeri Árpáddal beszélgettünk a polgárőrség múltjáról, jelenéről, és arról, hogyan lett polgárőr vezető az egykori rendőrből.

Arany T. János

Megyeri Árpád azt mondta, szerencsére a polgárőr-formaruha színe és szabása valamelyest hasonlít a rendőregyenruhához, feladataik nagy része pedig átfedi egymást. Fotók: Kuklis István

Magyarországon a rendszerváltás után lakossági kezde­ményezésre egymás után alakultak meg az úgynevezett önvédelmi csoportok, amelyek 1991. április 24-én szövetségbe tömörültek, és létrehozták az érdekképviseleti, érdekérvé­nyesítő szervezetüket, az Or­­szágos Polgárőr Szövetséget. A különböző önvédelmi csoportok nevet változtattak, és polgárőr-egyesületként működtek tovább. Így történt ez az üllésivel is. 

 

Iroda ingyen és bérmentve 

 

Az Üllési Polgárőr Egyesület főhadiszállásán ülünk le beszélgetni Megyeri Árpád elnökkel. A Petőfi utca elején lévő épületet az önkormányzattól kapták ingyen és bérmentve. A konvektort az előbb kapcsolta be, még hideg van, kabátban ülünk. A polgárőrség vezetője le se tagadhatná, hogy rendőr volt. Meg sem kell szólalnia, már a testtartása elárulja, ahogy ül az asztal mögött. Két keze összefonva az asztalon pihen, magabiztos, összeszedett ember benyomását kelti. Aztán beszélni kezd. Határozott, de az újságíró szem­­pontjából a jó fajta határozott: őszinte és szókimondó, van humora, és lehet vele al­kudozni. Mert azért úgy igen nehéz beszélgetni, ha kétpercenként arra kér, kapcsoljam ki a magnót. Mindenki olyankor mondja el a legjobb részeket. Hamar kiderül, Megyeri sokkal érdekesebb téma, mint a harmincéves polgárőr-egyesület, amit vezet. Azért arról is szó esett. 

 

Polgárőrök a határon

 

Mint megírtuk, a kormány az eddiginél fokozottabban bevonja a polgárőröket a határőrizeti feladatokba. A határozat szerint a kormány egyetért az Országos Polgárőr Szövetség tagegyesületei állományának határőrizeti feladatokba történő bevonásával a Magyarország déli határán fokozódó migrációs nyomás kezelése érdekében. Az Országos Polgárőr Szövetség az egyetlen olyan civil szervezet, amely részt vesz az illegális migráció elleni küzdelemben. A Határvédelmi Polgárőr Tagozat 2016-ban alakult a határ menti polgárőr-egyesületeket, szervezeteket összefogva. 

Megyeri Árpád nem régóta vezeti az üllési polgárőrséget, de a tagok száma már emelkedett.

Nagy elődök, pártoló tagok 

 

– Az akkori rendőrség, szerintem nincs mit tagadni, a pártállamnak volt egyfajta ki­­szolgálója. Akkoriban párttagnak kellett lennie a rendőrnek, ha nem akart megragadni őrmesteri szinten. Jelentős volt kézzel irányítás a rendőrség és a pártállam között. Ezt érezte a lakosság is, hogy kellene egy szervezet, amely az ő igényeiknek megfelelően, helyi problémákra reagálva, helyben keres megoldásokat – idézte fel a polgárőrségek születésére jellemző hangulatot. 

 

– Így alakult meg 1991-ben az üllési önvédelmi csoport. Az alapítók közül négyen még mindig tagok, akik korukból kifolyólag már csak pártoló tagként vesznek részt a munkában. Ők Nyáriné Tajti Anna, Kucska József, Balogh József és Dudás János, akik sokat tettek azért, hogy megalakuljon az egyesület – mondta. 

 

Gyüttmöntkét vezeti a lelkes csapatot 

 

Megyeri a megalakuláskor nem vett részt a munkában, akkor még nem volt helyi, mint mondta, ő gyüttmönt. 

 

– 2017-ben jeleztem, hogy ráérek, nem vagyok rendőr, ezért nagyon szívesen segítek. Akkor a vezetőség is váltás előtt állt, elődöm, Barna Dani mun­kahelyet váltott, így lettem 2021 szeptemberé­ben elnök. Amikor átvettem, 20 fő volt a tagság, amit 28-ra sikerült felduzzasztani. Örömömre szolgál, hogy a 18 évet már betöltött, de 30 év alattiak jelentkeztek most heten. A tenni akarás egyre inkább benne van a fiatalokban, és érzik a migráció problémáját, ki akarják venni a részüket az ez elleni fellépésből – magyarázta. 

 

Rendőrdinasztia tagja a polgárőr vezető 

 

A polgárőr vezető személyes in­­díttatása is szóba került. A rá jellemző őszinteséggel és szókimondással mesélt. 
– Több mint két évtizedes rendőri szolgálat után szereltem le a vízirendészeti őrs megbízott parancsnokaként egészségügyi okok miatt. Fél évig élveztem a nyugdíjasok jól megérdemelt pihenését, amikor pártunk és kormányunk megszüntette a nyugdíjas rend­őrök nyugdíjas státuszát, és előírta, hogy bármikor elvehető a járandóság. Ettől függetlenül úgy érzem, kék vér csörgedezik bennem. A polgárőr-formaruha színe és szabása va­lamelyest hasonlít a rendőregyenruhához, feladataink nagy része átfedi egymást – mondta a volt rend­őr, mezőőr, most polgárőr, az Árpád Horgászegyesület elnöke és halászati őre. Azt is elmesélte, hogy már apai nagyapja is rendőr volt, 1945-től madzagos puskás rendőr. Édesapja, édesanyja szintén és édesapja két testvére is rendőr volt. – Rendőrdinasztia gyermeke vagyok. A fiamnak csak egy dolgot tiltottam meg, hogy rendőr legyen. 

 

Terménylopás és a migráció

 

Megyeri Árpád, az Üllési Polgárőr Egyesület elnöke a leggyakoribb feladatokról szólva elmondta, egyre ritkább, de sajnos mégis előforduló probléma a terménylopás. – Tavaly egy helyi lakost sikerült lakossági jelzés alapján a polgárőrnek tetten érnie és feltartóztatnia két zsák kukoricával, amit éppen bezsákolt és vitt volna. Előfordul még mindig sajnálatos módon kerékpárlopás, vagy inkább kerékpáralkatrész-lopás. Érdekes módon az öregebb, kis értékű 7-8000 forintos, húszéves biciklit viszik el az 50-100 ezer forintos kerékpár mellől. Van a faluban pár olyan személy, aki életvitelszerűen az alkoholhoz fordul, szenvedélybeteg, aki néha olyan fokú részegségig jut el, hogy magatehetetlenné válik. Most is volt ilyen eset. Egy helyi lakos kint, tanyán lakik, annyira ittas volt, hogy mozgásképtelenné vált, őt kellett segítenünk. A migráció is egyre jobban érezhető a településünkön. Eddig hetente néhány migráns sétált, ők a nagyobb csoportokból leszakadt, eltévedt emberek voltak, most már nem ritka a húsz fő feletti csoport. Valószínű, a határ közelében nem veszik őket föl az embercsempészek, kénytelenek egyre jobban távolodni a határtól, és itt próbálnak az embercsempészekkel találkozni. 
 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!