Tehervonatok járhatnak idén nyártól Szabadkára

– Hónapok óta folyamatban van a Szeged–Szabadka-vasútvonal létrehozása. Hol tart most a beruházás? Miért fontos, hogy ilyen típusú kapcsolat jöjjön létre a két város, a két ország között?
Magyarország és Szerbia között a történelem nehézségeiből fakadóan elég ellenséges viszony volt körülbelül egy évtizeddel ezelőttig. 2010-ben azonban új kormánya lett Magyarországnak, és a két ország politikai vezetői megértették, hogy sokkal jobb jóban lenni egymással, ahogy az is sokkal jobb, ha egymás nemzeti közösségeire nem konfliktusforrásként, hanem erőforrásként tekintünk. Azóta is nagyon fontos, hogy a két országot minél több ponton összekössük. A szó szoros értelmében vett összeköttetéseket pedig a közlekedési összeköttetések jelentik, ezért a Szeged–Szabadka-vasútvonal újjáépítése szimbolikus és stratégiai jelentőségű. Idén nyáron már megnyílik a vasúti pálya a teherforgalom számára, a jövő év elején pedig a személyforgalom is megindulhat rajta. 
– Szerbián keresztül mindennap földgáz érkezik Magyarországra. A háborús helyzetben zavartalan tud maradni hazánk energiaellátása? 
Tavaly szeptemberben kötöttük meg a hosszú távú gázvásárlási megállapodásunkat, így 15 éven keresztül évi 4,5 milliárd köbméter gázt veszünk Oroszországtól. Ebből 3,5 mil­liárd köbméter a déli betáplálási útvonalon érkezik, tehát Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül. Jelenleg mind a földgáz-, mind a kőolajszállítás menetrendszerűen, fennakadás nélkül történik. Az is igaz, hogy amennyiben a baloldal kerülne hatalomra, azonnal megszavaznák a földgáz- és kőolajszank­ciókat, és ebben az esetben súlyos problémák elé néznénk, hiszen hazánk földgázellátásának 85, a kőolajellátásának 65 százaléka származik Oroszországból. A mi álláspontunk világos: nem engedjük, hogy a magyar emberek fizessék meg a háború árát, ezért nem is támogatjuk ezeket az energetikai szankciókat. 
– A baloldal miniszterelnök-jelöltje azt szeretné, ha katonákat és fegyvereket küldenénk Ukrajnába. Ez megyénkben különösen fontos, hiszen Vásárhelyen és Szentesen is szolgálnak katonák. Ők mire számíthatnak, ki kell venniük a részüket a háborúból? 
Mi már a legelején egyértelművé tettük, hogy Magyarország háborúba történő belesodródását mindenáron meg kell akadályozni. Sem katonát, sem fegyvert nem küldünk Ukrajnába, sőt a fegyverszállítmányokat sem engedjük át Magyarországon, mert ezek kockáztatnák azt, hogy hazánk belesodródjon a háborúba. A baloldal esetében sajnos más a helyzet, Márki-Zay Péter nyilatkozataiból világosan kiderült, hogy ha ők kerülnének kormányra április 3-án, akkor azonnal fegyverszállítmányok indulnának Ukrajnába, és azonnal megszavaznák az olaj- és gázszállításra vonatkozó szankciókat. 
– Idén már több tízezer migránst fogtak el az országban. Van elegendő rendőr, katona a határsértők megállítására? Mely országok segítségére számíthatnak a déli határ védelmében? 
A déli határon 2015 óta mindennap magyar katonák és rendőrök dolgoznak azért, hogy az országhatárt megostromló, a szuverenitásunkat semmibe vevő, agresszíven viselkedő illegális migránsok ne törhessenek be Magyarországra. Tavaly mintegy 130 ezer illegális bevándorlót állítottunk meg, idén is már 40 ezerhez közelít a számuk. Időnként kapunk segítséget külföldről, a V4-es országoktól, de magunk is képesek vagyunk a határ megvédésére. Természetesen amíg keletről, a háború elől menekülő ukránoknak menedéket biztosítunk, és ellátjuk őket, addig az illegális migránsok közül senki nem jöhet be Magyarországra.