Napközben gyászolnak, estétől ünnepelnek a keresztények

2022.04.16. 07:00

Nagyszombat estéjén „visszatérnek a harangok Rómából” és felcsendül az alleluja

Nagyszombat a csend napja, nagypénteken ugyanis Jézus kínszenvedésére és kereszthalálára emlékeztek a keresztény közösségek, a harangok elnémultak, „Rómába mentek”. A mai Jézus sírban nyugvásának napja, amely során a hívek a húsvéti vigília-szertartásra, a feltámadás méltó megünneplésére készülnek. Az esti szertartás már a húsvétvasárnap liturgiájához tartozik, amikor allelujás örvendezéssel ünneplik a megváltás beteljesülését, Krisztus feltámadását.

Koós Kata

Kiss-Rigó László hangsúlyozta, Jézus kínszenvedésének és kereszthalálának legfőbb üzenete a szeretet. Fotó: Kuklis István

Fotós: Kuklis István

A negyvennapos nagyböjti időszak ma este véget ér, a bűnbánat és a szomorúság helyét az öröm és a remény veszi át. Húsvétkor Jézus feltámadását ünneplik a keresztény közösségek, aki kínszenvedése és kereszthalála által megváltotta az egész emberiséget. Új szövetséget kötött, amelynek keretében a legnagyobb ajándékot, az örök élet reményét és lehetőségét adta az embernek. Éppen ezért a húsvét ünnepe a keresztény hit legfontosabb misztériumát foglalja magában.Nagyobb ünnep nincs, hiszen ezen áll vagy bukik a keresztény ember hite, meggyőződése. Pál apostol az egyik levelében írja, hogy ha Krisztus nem támad föl, akkor szerencsétlenebbek vagyunk bárki másnál mi, hívő emberek. De föltámadt, és ez a hitünk alapja – mondta el lapunknak Kiss-Rigó László, szeged-csanádi püspök. 
 

A meghívás minden embernek szól 
 

Húsvétvasárnapot a szent három nap előzi meg. Jézus utolsó napjainak eseményeit rekonstruáljuk liturgikus keretek között a nagyhétben – magyarázta a püspök. Nagycsütörtökön az utolsó vacsorára emlékeztek a keresztények. Arra, hogy Jézus kínszenvedése előtt közvetlenül az Oltáriszentség, az Eucharisztia ajándékát adta az emberiségnek. Az utolsó vacsorán elköszönt tanítványaitól és a kenyérre azt mondta, hogy „ez az én testem”, a borra, hogy „ez az én vérem”, és „ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”.

 A szentmiséken a jézusi igéket ismételve változtatják a papok a kenyeret és bort Krisztus testévé és vérévé. „Ez a vér értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára” – hangzik el a szertartás során. 
A szentírás azt fejezi ki ezzel, hogy Jézus az egész emberiséggel szolidaritást vállalt. Mindenkit részesíteni kész és akar a győzelmében. Mindenki szabadon dönthet, hogy mellé áll vagy sem, tudatosan vagy kevésbé tudatosan. Nyilván nagyon sok ember, aki nem ismeri a föltámadt Krisztust, nem is tud személyesen mellette vagy ellene dönteni, de bennük is megvan a vágy az értelmes, a jó, a szép, az igazságos értékekre. Ha ezeket valaki őszintén keresi a lelkiismerete szerint, akkor Istent keresi. Márpedig ha Istent keresi, akkor a föltámadt Krisztussal találkozik – részletezte Kiss-Rigó László. 
 

Nagycsütörtökön húsvét előtt utoljára kondultak meg a harangok, az esti szentmise végén megtörtént az oltárfosztás, arra emlékezvén ezzel, hogy a vacsora után rögtön elkezdődött Jézus szenvedése. 
 

Kínszenvedés, halál és szeretet 
 

Nagypéntek a keresztények gyásznapja volt, amikor Jézus kínszenvedésére és kereszthalálára emlékeztek. A legtöbb templomban nem tartottak szentmisét, de a szertartás során felolvasták a passiót és lehetőséget biztosítottak a hívek számára a szentáldozásra. Sok templomban a hagyomány szerint a liturgia csúcspontjaként a virágvasárnap letakart feszületről a pap levette a leplet és elkezdődött a kereszt előtti hódolat, majd a szertartás végén a keresztet a szent sírba helyezték. Nagypéntek szigorú böjti nap volt a hívek számára, a templomokban keresztútjárást tartottak, amelynek keretében 14 állomás során idézték fel Jézus szenvedésének stációit. 
Népiesen úgy mondják, nincs húsvét nagypéntek nélkül. A passió legfontosabb üzenete a szeretet. Jézus úgy fogalmazott, hogy „barátaimnak tekintelek titeket”. Az életét áldozta értünk, ami Isten végtelen szeretetének jele – hangsúlyozta a püspök. 
 

Megújulás és öröm 
 

Ma Jézus sírban nyugvásának napja van, amikor a hívek a szent sír előtt imádkozva elmélkednek Krisztus szeretetén és halálán, valamint készülnek a föltámadás örömére. A nagyböjti időszak legutolsó órái zajlanak, amely a bűnbánat és a megtisztulás, megújulás időszakaként zárul. A megújulás gondolata onnan ered, hogy az első századokban csak húsvétkor csatlakozhattak a hívek a közösséghez, keresztelkedhettek. Aki pedig már meg volt keresztelve, ilyenkor a keresztsége évfordulóját ünnepelte és megújította fogadalmait, és így teszünk manapság is húsvétkor – részletezte a püspök, aki azzal folytatta, hogy a megújulással kapcsolatban meglehetősen negatív tapasztalatokat gyűjthettünk az elmúlt években. 
Az emberiség fejlődésébe vetett hitünk igencsak megingott. Az a naivitás, hogy az ember képes mindig jobbá tenni a saját és az egész társadalom életét, megingani látszik. Gondoljunk csak arra, hogy elindult egy nagyon sok értelmetlen szenvedést okozó folyamat, a migráció. Aztán jött a háború. Nem gondoltuk, hogy a fejlett demokráciáink idejében még ilyen irracionális, értelmetlen vérontás lehetséges. Aztán egészen közeli tapasztalat, hogy a demokrácia égisze alatt a választási kampány mennyi hazugságot, alattomosságot, gyűlöletet hozott ki az emberekből és szennyezte az egész társadalmat. Persze mindennek van pozitív oldala is, hiszen azt láthatjuk, hogy az emberek többsége még a józan ész fényében próbálja szemlélni a valóságot, továbbá azt is észre kell vennünk, hogy a háború borzalma mennyi jótékony, áldozatos, tevékeny jószándékot, segítséget csiholt ki az emberekből. Mindez a hívő embert arra emlékezteti és abban a meggyőződésben erősíti meg, hogy Isten nélkül nem tudja a saját maga életét jobbá tenni. Szenvedés, gonoszság, aljasság és bűn mindig van az életben, egyedül a Megváltó az, aki a végső megoldást meg tudja adni – mondta Kiss-Rigó László. 
 

A szent három nap Krisztus feltámadásával zárul, amit nagyszombat estéjén ünnepelnek a keresztények. A húsvéti vigília a tűzszentelés szertartásával kezdődik. A megszentelt tűzről gyújtja meg a pap a húsvéti gyertyát, amely a fény sötétség feletti, Isten bűn feletti győzelmét, Krisztus feltámadását jelképezi. Ezt követi az igeliturgia, az ószövetségi olvasmányok végigvezetik a híveket az üdvösségtörténet legfőbb állomásain az újszövetségig. Az utolsó olvasmány után felcsendül az Istent dicsőítő glória, „visszatérnek a harangok Rómából”, a szentlecke után pedig hosszú csend után ismét szól az ujjongó örömöt kifejező alleluja. 

A húsvéti szertartás a keresztvíz megszentelésével folytatódik, rendszerint a nagyszombati szertartás során szolgáltatják ki a keresztség szentségét a felnőtt korukban megtérteknek, a már megkereszteltek pedig megújítják fogadalmaikat. A szentáldozás után, a szentmise végén a közösségek kilépve a templom falai közül körmenetet tartanak, hogy az egész világgal megosszák az örömhírt: Krisztus feltámadt, legyőzte a bűnt és megnyitotta az örök élet lehetőségét minden ember számára. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!