2022.04.14. 00:00
Tartalom és forma kéz a kézben jár a szobrásznál - Galéria
A magyar kultúra napján Kölcsey-éremmel méltatta a városvezetés Bánvölgyi László szobrászművészt. A szegedi járókelők a Dóm téren, a Nemzeti Emlékcsarnokban, a Kossuth Lajos sugárúton is találkozhatnak keze munkájának gyümölcsével. Zsinórmértéke a forma és a tartalom összhangja és közérthetősége, valamint az alapanyag nemessége.
Legkedvesebb munkájaként a Laokoón-szoborcsoport rekonstrukcióját mutatta be. Fotó: Karnok Csaba
Fotó: Karnok Csaba
A vásárhelyi születésű, Szegeden élő és alkotó szobrászművész szárnyait a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában bontogatta, majd a Magyar Képzőművészeti Akadémia kőszobrász-restaurátor szakának elvégzése után visszatért alma materébe, ahol több mint harminc esztendeje tanítja az ifjúságot hivatása fortélyaira és szépségeire.
A siker összetevői
– Sok összetevője van annak, hogy valakiből sikeres szobrászművész váljon. Fontos a lelkesedés, az viszi tovább az embert, anélkül elvész a tehetség. Nagy fokú szorgalom is kell, valamiféle megszállottság. Mindemellett természetesen szerencse is kell, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy mennyire kényeztetik el a művészt a megrendelők – részletezte sikerének sarokköveit Bánvölgyi László, akinek szobraiban nemcsak Szegeden, de országszerte gyönyörködhetnek járókelők. A napfény városában közismert alkotásai a Jedlik Ányos emlékmű a Kossuth Lajos sugárúton, Gregor József mellszobra a Nemzeti Emlékcsarnokban, Pálfy-Budinszky Endre bronzszobra a Szent István téren, a Dóm téri Szentháromság szoborcsoport és a III. honvéd huszárezred emlékmű, közismert nevén a „lófara”.
Alázat és tisztelet
Utóbbi két munkája restauráció. A művész ugyanis a szabad alkotás, a köztéri szobrok, érmék, kisplasztikák, portrék és síremlékek alkotása mellett kezdettől fogva restaurátori feladatokat is elvállal.
– Amíg a szobrász szabadjára engedheti a fantáziáját, addig a restaurátornak nagyon nagy alázattal kell a szoborhoz nyúlnia, hiszen az nem az ő munkája. Utóbbi kevésbé szabadabb, de nem kevésbé szép. A tisztelet dolgozik bennem a régi művészek felé és rendszerint áhítattal nyúlok ezekhez a szobrokhoz – fejtette ki, majd legkedvesebb munkájaként is a Laokoón-szoborcsoport egyik másolatának restaurációját mutatta be. – Évtizedekkel ezelőtt darabokban találtam a Tömörkény-gimnázium pincéjében, de már széttöredezett állapotában is láttam, milyen gyönyörű – közölte a szobrászművész.
Tartalom és forma kéz a kézben jár a szobrásznál - Galéria: Karnok Csaba
Művészi hitvallás
Zsinórmértéke a forma és a tartalom összhangja és közérthetősége, valamint az alapanyag nemessége. Bronzzal, gránittal, márvánnyal dolgozik.
– A művészetnek mindig minőséget kell képviselnie, amely az időtálló alapanyagnál kezdődik. Emellett a művészet mindenkihez kell, hogy szóljon. Ahogy a költő a szavakkal, úgy a szobrász a formákkal igyekszik kifejezni önmagát, gondolatait. Tartalom nélkül azonban mindkettő üres. Realista, figurális szobrász vagyok, sosem álltam be a változó trendek sorába. Vallom, hogy nem lehet öncélú a művészet. Pláne köztéri szobrok esetében, amelyek örök érvényű üzenetét minden járókelőnek érteni kell akkor is, ha a művész már nincs közöttük – foglalta össze alkotói hitvallását.
A szegedi városvezetés a magyar kultúra napján Kölcsey-éremmel méltatta Bánvölgyi Lászlót. – Hálás vagyok és nagyon jólesik, főképp, mert onnan kaptam, ahol élek, ahol ismernek, ahol több mint harminc éve alkotok – mondta.