A millennium tiszteletére építették a palotai városházát

Onnantól, hogy leszereltem a katonaságtól, szinte minden nap jártam a hivatalban – mondja a nemrég újfent polgármesterré választott Perneki László. Mivel már a hetvenes éveiben jár, elmondható: nála jobban aligha ismeri bárki is az épületet. 

Nagyon szép, méltóságot sugároz – mondja róla. Ő maga megjárta a ranglétra szinte minden fokát, volt tanácstag, képviselő, alpolgármester és polgármester korábban – most időközi választáson került a város élére. Azt mondta, emlékszik mindenkire, aki valaha ott dolgozott. 

Amikor arról kérdeztük, mi volt a legszebb pillanat, amit itt megélt, természetesen a saját házasságkötését említette meg, de ugyancsak a díszteremben került sor a Csanád nevű települések nemzetközi találkozójára is, aminek mindmáig látható az emlékműve a főtéren. 

Bekerült az értéktárba 
Az épületet, minthogy Csanádpalota egészen 2009-ig falu volt, a mai napig is sokan emeletes községházaként emlegetik. Érdekes, hogy a járás települései közül egyedül itt emeletes a polgármesteri hivatal – leszámítva persze Makót, ami egykor Csanád vármegye székhelye volt. Ott most az egykori megyeháza műem- léképületében működik a város- háza. 

Palotai párja jellegzetes, a központ képét meghatározó épületként 2017-ben Vargáné Nagyfalusi Mária javaslatára került bele a helyi értéktárba. Az erről szóló határozatban megtalálni a történetéről szóló összefoglalót is. E szerint 1895. év május 1-jén határozta el a község képviselete, hogy az ország ezeréves fennállásának méltóképpen kifejezést adandó, egy igazán a kor igényének megfelelő díszes épületet emeltet községház céljaira. Ezt egyébként Brengarten Henrik jegyző szorgalmazta leginkább, akinek a nevéhez egyéb épületek is köthetők Csanádpalotán. 

Századokon át hirdeti 

A most álló községháza megépülése tulajdonképpen annak volt köszönhető, hogy a falu lakossága szépen gyarapodott, és emiatt a népoktatás lehetőségét bővíteni kellett. A község akkor felsőbb helyről érkezett jogerős rendeletek értelmében és a tényleg fennálló szükséget is figyelembe véve, három tantermet és két tanítói lakást volt köteles felépíteni. Ezt az akkori, 1857-ben épült községháza e célra való átadásával, átalakításával oldották meg. E helyett emelték a mostani emeletes épületet. 

Mint a jegyzőkönyvben olvasható, a közgyűlés 36 szavazattal 11 ellenében a telekvételt és építkezést elhatározta. „A vállalat Vertán Adorján budapesti építész tervei alapján lett végrehajtva. Az építkezést Krim József nagylaki lakos vállalkozó eszközölte. Ünnepélyesen felavatása 1897. évi május havára tűzetett ki. Ezen épület századokon át fogja hirdetni a munkásság áldott sikerét” – így a korabeli hivatali nyelvezettel megfogalmazott leírás. 

Emléktáblát avattak 

Az épület két évig épült, átadására két ütemben került sor. Az eddig eltelt 125 év alatt az alsó szinten boltok, irodák működtek – az eredeti elképzelés szerint ezek bérbeadásából jelentős bevételre tehet szert az önkormányzat. Jelenleg a lenti helyiségek közül csak néhány van kiadva, van itt hentesbolt, virágüzlet és kis ABC.

Korábban, mint megírtuk, pénzintézeti fiók is működött, de egy átszervezés következtében bezárt. Pénzkiadó automata viszont még van. Az utóbbi időszakban több felújításra is sor került. 2010-ben az épületet akadálymentesítették – ekkor szerelték be a jelenleg is működő liftet, a hivatal ugyanis az emeleti részen működik. Kicserélték az ajtókat, ablakokat, elvégezték a hőszigetelést, a tetőre pedig napelemek kerültek. Ez utóbbi adatokat a 125. évforduló alkalmával elhelyezett emléktábla avatásán mondta el az akkori polgármester, Debreczeni István. A táblát egy helybeli vállalkozó, Kovács Sándor készítette.