Diétás termékcsomagot fejlesztett ki a szegedi gabonakutató

A fenilketonuria betegség, vagyis a PKU betegség került előtérbe a Magyar Biológiai Társaság Szegedi Csoportjának április 28-i előadásán. Azoknál, akiknél fennáll a ritka örökletes betegség, nem tud lebomlani a fehérjék felépítésében részt vevő fenilalanin nevű aminosav egy enzim hiánya, kóros működése miatt. Éppen ezért a fenilalanin felszaporodik a szervezetben, amely más utakon igyekszik megszabadulni tőle, viszont ennek következtében toxikus, kóros végtermékek keletkeznek, amelyek által károsodnak a szervek. Rendkívül fon­­tos, hogy a genetikailag kó­­­dolt betegséget még csecsemő­korban észrevegyék, mert megfelelő diétával elkerülhető az, hogy a gyermek szel­­lemileg leépüljön fiatal felnőtt korára. 
 

Tehát egész életen át tartó, alacsony fehérje- és fenilala­nintartalmú diétára van szükségük az érintetteknek. A meg­­oldást a 90-es évek elején a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. hozta el a betegek számára, éppen ezért a múlt heti előadást Ács Péterné, a Gabonakutató Nonprofit Kft. szaktanácsadója tartotta meg. Elmondta, legalább 50 százalékkal kellett csökkenteni a gabonalapú termékek fehérjetartalmát ahhoz, hogy azt fo­­gyaszthassák az érintettek. Akkoriban 500 ilyen beteg volt hazánkban, azonban a tár­­saság célul tűzte ki, hogy fejlesztéseikkel nemcsak őket, hanem a fehérjemegszorításos betegeket is el szeretnék érni, többek között a lisztérzékenyeket és a vesebetegeket. 
 

50 százalék alá mentek 
 

Elárulta, az alacsony fehérjetartalom mellett a gluténmentességre is ügyeltek, ezért a legalkalmasabb alapanyagnak a kukoricakeményítő bizonyult a kutatásaik során, hiszen az jól beszerezhető, olcsó, magyar, gluténmentes termék, ráadásul a fehérjetartalma jóval 50 százalék alatti. Inkább csak fehérjemaradvány van benne – tette hozzá. 
 

Pályázatok segítségével sikerült létrehozniuk egy olyan ter­­mékcsaládot, amely által a betegek is jól tudnak lakni a diéta ellenére. A vezértermék a kenyérpor, de a termékcsalád része a száraztészta, a puding- és a süteménypor, a zsemlemorzsa, valamint a tojáshelyettesítő por is. Sőt, sikerült előállítaniuk olyan rizst is, amely alacsony fehérjetartalmú, így kiválóan beilleszthető a diétába. Összesen 24 termék gyártása és forgalmazása indult meg akkor, majd később több mint 100 termék fejlesztését dolgozták ki. A családoknak táborban ta­­nították meg, mit hogyan kell használni, majd egy recepteskönyv is megjelent. 
 

Fókuszban a cukorbetegek 
 

Ács Péterné kiemelte, a fehérjemegszorításos diéta fejlesztése alatt érzékelték, hogy egy sokkal nagyobb betegcsoportnak, a cukorbetegeknek is segítségre lenne szükségük, ezért elkezdtek szénhidrátcsökkentett, ga­bonaalapú termékeket kidolgozni. Diabetikusnak azonban csakis akkor számított egy-egy fejlesztés, ha az legalább 30 százalékkal kevesebb szénhidrátot tartalmazott a normál termékhez képest. Lassan felszívódó szénhidráttal dolgoztak, azonban a technológiát is át kellett alakítaniuk. Végül több mint 100 pékségnek tanították meg, hogyan kell csökkentett szénhidráttartalmú termékeket előállítani, de az otthoni sütéshez alkalmas technológiát is megalkották. A diabetikus termékcsaládhoz többek között kész lisztek, koncentrátumok, száraztészták tartoznak. 
 

Az általuk létrehozott diabetikus zsemlét a szegedi Belgyógyászati Klinika betegeinek kö­­rében tesztelték. Az érintettek a kontrollnapon 45 gramm szénhidráttartalmú zsemlét kaptak, a rendes zsemléből más­­felet, míg a csökkentett tartalmúból két és egynegyedet ehettek meg. Az elfogyasztásuk után a 180 perces emésztési ciklusban folyamatosan figyelték őket, végül a diabetikus zsemle nyert, hiszen abból hiába ettek többet, alacsonyabb volt a vércukorszintjük, mint a normál zsemle fogyasztása után. 
 

Tritikáléra váltottak 
 

Ács Péterné az előadása során beszélt arról is, hogy míg a 70-es évek előtt a sötét típusú kenyereket ették az emberek, addig ma már a fehér lisztből készülők vannak előtérben, sőt, még a legfehérebből, a BL55-ös lisztből is készül ke­nyér, például az albán péksé­gekben. Emellett a kenyérfogyasztásunk mennyisége is megváltozott. 2010-ben egy em­­ber 73 kilogramm kenyeret fogyasztott el egy év alatt, ma már ennek a töredékét visszük be a szervezetünkbe – mutatott rá a szaktanácsadó. 

Megjegyezte, az adatok arra ösztönözték őket, hogy még többet tegyenek az egészségmegőrző táplálkozás érdekében, vagyis úgy vélték, hogy olyan gabonafélék kellenek, amelyek elősegítik azt, hogy rostban gazdagabb alapanyagokat használjunk. Így került előtérbe például a tritikálé, amely jellemzően magasabb rostkomponenseket tartalmaz, mint a búza, és az ásványi anyagok szempontjából is előnyösebb tulajdonságokkal rendelkezik. 
 

Lisztkeverékeket kezdtek el gyártani, amelyekből sokkal egészségesebb termékek készülhetnek, mint ha csak si­­ma fehér lisztet használnánk. Elhangzott, a tritikáléból készült kenyér azért is előnyös, mert bár fedezi a szükséges szénhidrátmennyiséget, nem szívódik fel olyan mértékben, mint a fehér kenyérben lévő. Szegeden három tritikáléfajta nemesítése kezdődött meg, egyik a kenyér, míg a másik kettő pékáru és sütemények elkészítésére alkalmas. Ezek a bélrendszerre is jótékony ha­tással bírnak. 
 

A szegedi kutatók által létrehozott termékek hatásait a következő hetekben a szegedi Belgyógyászati Klinikán lévő irritábilis bél szindrómá­ban szenvedők, valamint re­­misszió­ban lévő gyulladásos bélbetegek körében tesztelik.