Huszonegy éves a csöngölei templom

2022.05.28. 10:03

Évtizedek óta tervezték az építkezést, gyűjtöttek is rá a helyi hívek

Csengelén 21 éves a Szent Imre-templom – mindig is ő volt a falu védőszentje –, de próbálkozás, kísérlet már a 20. század első felében is volt a megvalósításra. Szeged és az egyházmegye támogatását is kérték, de a második világháború miatt akkor nem épülhetett meg. A csengelei templom az egyik legifjabb a megyében, de megemlékezünk az alig 12 éves baksiról is.

Imre Péter

Csengelén 21 éves a Szent Imre-templom – mindig ez volt a falu védőszentje –, de próbálkozás, kísérlet már a 20. század első felében is volt a megvalósításra. Szeged és az egyházmegye támogatását is kérték a helyi hívek, de a második világháború miatt akkor nem épülhetett meg Isten háza. Viszont 2000-ben megkezdődhetett az építkezés, és 2001. szeptember 8-án szentelte fel Gyulay Endre megyés püspök. A csengelei templom az egyik legifjabb a megyében, de megemlékezünk az alig 12 éves baksiról is. Fotó: Karnok Csaba

Csengelén 21 éves a Szent Imre-templom – mindig ez volt a falu védőszentje –, de próbálkozás, kísérlet már a 20. század első felében is volt a megvalósításra. Szeged és az egyházmegye támogatását is kérték a helyi hívek, de a második világháború miatt akkor nem épülhetett meg Isten háza. Viszont 2000-ben megkezdődhetett az építkezés, és 2001. szeptember 8-án szentelte fel Gyulay Endre megyés püspök. A csengelei templom az egyik legifjabb a megyében, de megemlékezünk az alig 12 éves baksiról is. Fotó: Karnok Csaba

Az elmúlt hónapokban olvasóink megismerkedhettek a Kisteleki járásból a pusztaszeri – végigkísértük építését –, a balástyai, a kisteleki és az ópusztaszeri templom históriájával, ezúttal Csengelére látogattunk el. Istennek ez a háza az ifjabbak közé tartozik a megyében. 

Mise az iskolában 

Csengele katolikus lakói a szegedi felsőközponti plébániához tartoztak. A 20. század elején a jelentősen megnőtt népesség és a templomtól való nagy távolság miatt az 1926-ban létesült iskolában kis kápolnát alakítottak ki, ahol havonta miséztek. 1931-ben megalakult a helyi egyházközség, kezdetben fiókegyházként, majd 1936-tól független egyházközségként működött. 

A hívek 1934-ben templomépítő bizottságot alakítottak, és gyűjtésbe kezdtek, az ötletet, a kezdeményezést az akkori megyés püspök, Glattfelder Gyula is felkarolta. A pénz azonban távolról sem fedezte az építés költségét, így az elöljárók az egyházmegyétől és Szegedtől kértek segítséget. A városi közgyűlés 1941-re jóváhagyta a keretet, de az építkezés a második világháború miatt elmaradt. 1948-ban újra megalakult a templomépítő bizottság, de az akkori nagy szegénység megakadályozta az újabb tervet. 

A csengelei templombelső a karzatról. Fotók: Karnok Csaba

Megszűnt a kápolna 

1951-ben az iskolában megszűnt a kápolna, gabonaraktár lett a helyén, és innentől a szentmiséket a parókián, a plébánián tartották, amit 1972-ben adakozásból bővítettek. Az 1990-es évek végére ez is szűknek bizonyult – főleg ünnepekkor sok hívő szorult az udvarra –, így a csengelei születésű Laczkó Ferenc plébános mindent elkövetett, hogy falujában templom épülhessen. 

Ezt támogatta a Nemzeti Kulturális Örökség Miniszté­riuma, az egyházmegye, a szegedi önkormányzat, valamint Németországból és az Egyesült Államokból is érkezett segítség. A 60 millió forintos teljes költségvetésből 6,2 milliót a helyi hívek álltak. A terveket Tar Mihály készítette. 

Építkezés, adakozás 

A tereprendezés 2000. február 26-án kezdődött, az alapkövet április 16-án tették le. 

A templom falai között az első misét 2000. november 5-én mutatták be – ekkor még messze nem volt kész –, a tető 2001. januárban készült el, és augusztusra a harangok is helyükre kerültek. A Szent Imre-templomot 2001. szeptember 8-án Gyulay Endre megyés püspök szentelte fel, ezen mintegy kétezren voltak. 

A Szent Imre katolikus templom modernségére utal az is, hogy a fehér falak, a barna fadíszítések és az aranyozás hiánya miatt vetekszik egy református templom puritánságával, egyszerűségével.

 Az első években még több idősebb járt a templomba, mára csökkent a létszámuk 

– közölte bevezetőként kalauzunk, Katona Attila, Antal Imre plébános segítője. Családjával 2002-ben költözött Csengelére, és 2018-ig a plébánián laktak, azóta környékbeli tanyán élnek, és még megemlítette: mind a négy lányát ebben a templomban keresztelték meg. 

Mostanában Kisteleken van a bázisa, korábban hittant oktatott, rendszeresen szervezett ifjúsági és családi programokat, jelenleg adminisztrációs feladatokat lát el. 

 A múlthoz, a korábbi imaházhoz a régi oltár a Mária-szoborral köt minket, amit a karzaton az orgona mellett helyeztünk el 

– kezdte az ismertetést. Visszaugorva az időben hozzátette: a már említett 40-es években az építőanyag is összegyűlt, aminek a mennyisége évről-évre fogyott, és 3 év alatt teljesen eltűnt. 

Később, az 1990-es évek második felében a hívek is adakoztak, hogy végre felépülhessen Csengelén, vagy ahogy ott emlegetik, Csöngölén az Isten háza. Az adakozók nevét márványtáblán örökítették meg a templom belsejében, a bejárattól jobbra, míg a másik oldalon helyet kapott még egy régebbi, szintén az imaház korából származó Szent Antal-szobor. 

Karnok Csaba
A régi oltárt és Mária-szobrot az egykori imaházból mentették át. Fotó: Karnok Csaba

Templombelső 

 A faszobrok Fésűs Károly szobrászművész alkotásai, Szent Imrét, Szűz Máriát és a felszentelő Gyulay Endre megyés püspök tiszteletére, Szent Andrást ábrázolják. A stílus a románt idézi, de felismerhetően modern, a vakablakok mögött kapott például helyet a kazán, mely a padok alját fűti a befújt meleg levegővel, illetve nem gyóntatófülke van, hanem gyóntatószoba, ahol a plébánost és a híveket semmi nem választja el egymástól. Sajnos, a már említett régi oltár és Mária-szobor egyáltalán nem illett a modern környezetbe, ezért került a galériára 

– sorolta Katona Attila. Azt is megemlítette, hogy a 14 stáció a Rómában élt és alkotott katolikus pap és festőművész, Prokop Péter alkotása, pontosabban művei alapján készült másolatok. 

A Szent Imre katolikus templom modernségére utal az is, hogy a fehér falak, a barna fadíszítések és az aranyozás hiánya miatt vetekszik egy református templom puritánságával, egyszerűségével.

Fotó: Karnok Csaba

Ajándék növények 

A karzaton, a galérián a már említett orgona és az egykori oltár mellett tárolják még dobozokban az 1950-es években vásárolt és ma is használatos Betlehemet, valamint egyéb régi tárgyakat – egy Csöngöle-feliratú táblával együtt – és egyházi, vallásos dalok kottáit, utóbbiból olyan is akad, amelyik a szegedi fogadalmi templom, hivatalos nevén a Magyarok Nagyasszonya-székesegyház felszentelésén csendült fel. 

 Ma lehet, hogy kevesebben járnak szentmisére, mint korában a plébánián rendezett szertartásokra, de a helyiek vallásosak, törődnek az egyházzal, például minden növény és virág, ami belül és ilyenkor a templom előtt van, a csengelei hívek ajándéka 

– zárta a kalauzolást Katona Attila. 

A baksi Isten háza

A baksi lelkészség 1945-ben alakult. A misézés ekkor még magánházban történt, és a lelkész albérletben lakott. Később az új községháza felépültével a régit kápolnává alakították, és a közelében lévő házat is megkapta az egyház lelkészlakásnak. 1980-tól előbb Sövényháza, majd Sándorfalva látta el a vallási teendőket, majd 1987-től a csanyteleki plébániához csatolták Baksot, mely a vácitól 1993-ban kerül át a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez. 2009-ben végre templomépítésbe kezdtek, Germán Géza tervei alapján. A harangtoronyban 3 bronzharang kong, amiket Gombos Miklós harangöntő mester készített, 340, 140 és 80 kilósak. A templom felszentelését 2010. július 131-én Kiss-Rigó László megyés püspök végezte. 


 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában