Hogyan válasszunk egynyári virágot?

Úgy tűnik, a fagyosszentek sem hoznak komolyabb lehűlést – Szervácot, Pongrácot, Bonifácot megúsztuk, már csak a 25-ei Orbán-nap van hátra. Éjszaka is tíz fok fölött volt a hőmérséklet az utóbbi napokban, mintha nyár lenne. Az egynyári virágzó növények bátran kiültethetőek, már nemigen várható, hogy károsítja azokat a hideg időjárás. 

Az idén századik születésnapját ünneplő Szegedi Egyetemi Füvészkert nem csak örökbefogadásra ajánlott növényeket, hanem a lakosság kert­­jei­be is. Jó tanácsokkal is segítenek a kertészkedőknek, hogy minél szebben pompázzanak a balkonok, virágoskertek. Ha ezeket megfogadjuk, szép, egészséges növényeket nevelhetünk. 

Napfény, de mennyi? 

Azt mi magunk is tapasztaltuk sokéves kertészkedés során, hogy a legtöbb egynyári virág szereti a napfényt, de azért nem feltétlenül a tűző napot. Mielőtt bármilyen növényt is kiválasztunk, gondoljunk arra is, hová szeretnénk elültetni! Rendben, hogy fényigényes, de bírni fogja a hetedik emeleti forró erkélyen is, hogy folyamatosan tűz rá a nyári nap? Tud megfelelően fejlődni részleges árnyékban is? A Füvészkert „kisoko­­sa” arra is rámutatott: a balkon mikroklímája lényegesen eltérő. Azokat a növényeket, amelyek a kertben napos területen is szépen fejlődnek, megviselheti az erkély az erős napsugárzás és a falakról visszaverődő hő miatt. Ha déli fekvésű balkont tervezünk virágokkal betelepíteni, kifejezetten napos helyet igénylő egynyári növény a megoldás – vagy nem egynyári, de mediterrán. 

Mennyi vizet inna? 

Bírja például a sokadik emeletet kollégánknál a kristályvirág, ami át is telel, a botanikus kert szakemberei a tölcsérjázmint, a murvafürtöt, a záporvirágot, a sivatagi szekfűt ajánlották, mint olyan növényeket, amik egyenesen jól tűrik a napsugárzást. 

Azért is fontos, szabad földbe vagy balkonnövénynek szánjuk-e a virágot, mert nem mindegyik fejlődik szépen virágládában, cserépben. Ha megtetszik valami a kertészetben, nézzünk utána, van-e számára megfelelő helyünk: azért felesleges hazavinni egy ígéretes virágot, hogy végignézzük, ahogy kiszenved. A gyakorló kertészek már azt is megtanulták több növény elvesztése árán: a vízigény is fontos szempont, amikor betelepítjük a kertet, balkonládát. Nem jó, ha az egyik növény sok, a másik kevesebb vizet igényel, mert előbb-utóbb az egyik kénytelen lesz feladni. 

Leszakad a gyökér 

A Szegedi Füvészkert szakértői egy másik „csapdára” hívták fel a figyelmet: nem mindig az a legegészségesebb növény, amin a legtöbb virág van. Ne a virágpompa alapján válasszuk ki, melyiket visszük haza: nézzük meg, mennyire erőteljes maga a növény, és milyen állapotban van a földlabda! 

Ha a növény nem gyökeresedett be megfelelően, átültetéskor széteshet a földlabda, és a földdel együtt leszakad a gyökérzet egy része is. Ez nagy stresszt okoz a növénynek, legyengíti, és így a kórokozók is nagyobb kárt tudnak benne tenni. A megvásárolt növényeket minél hamarabb érdemes végleges helyükre telepíteni, a balkon virágföldkeverék mellett ültetéshez megfelel az általános virágföld is. Ez elsősorban a cserepes, dézsás, virágládás növényekre vonatkozik, ahogy az is, hogy ezeknél a virágoknál nagyon fontos a tápanyag utánpótlása. 

Tápot a balkonra 

A Füvészkert honlapján is megjelentette a jó tanácsokat, és ott is hangsúlyozták: még a legjobb virágföldkeverék is legfeljebb egy hónapra elegendő tápanyagot tud nyújtani a növényeinknek. Nem csak a gyökerek szívják fel a tápanyagokat, hanem az öntözésnél ki is mosódik a virágföldből azok egy része. Az egynyári növények márpedig a szakértők szerint kifejezetten tápanyag­igényesek: a növekedéshez nitrogénre, a virágzáshoz pedig foszforra és káliumra van szükségük. 

Minden virághoz felesleges külön tápoldatot beszerezni, van költséghatékonyabb megoldás is. Elég, ha tartunk egy általánosat a levéldísznövényekhez és egy virágzásfokozót, ami megfelel minden virágzó növényhez. 

Időnként vágni kell 

Ahhoz, hogy növényeink szépen virágozzanak, a legtöbbről érdemes eltávolítani az elnyílott virágokat. Ezzel ugyanis újravirágzásra serkentjük a növényt: mi magunk is úgy tapasztaltuk, beválik a praktika. Logikus, hiszen ha belegondolunk, a növény magot igyekszik érlelni, hogy azt elszórva szaporodhasson. 

Ha levágjuk az elnyílt virágot, mag nem fejlődik: újabb virágot kell hozni a nagy cél érdekében. A Szegedi Egyetemi Füvészkert javaslatai között a petúniát hozták fel példának. Amikor nyáron egyre kevesebb virágot nevel, és megjelenik rajta esetlegesen a lisztharmat is, vissza kell vágni 10-15 centiméteresre. Tápoldatozzuk hetente kétszer, és várhatjuk az újravirágzást két-három héten belül.