Kovács Máté alig lát, de küzd

Hat évvel ezelőtt 20 százalékos volt, most már csak 5 százalékos a látása a makói Kovács Máténak, akit először hat esztendeje, akkori karácsonyi sorozatunkban mutattunk be olvasóinknak. 

Az akkor 49 esztendős férfi nem kis terhet vállalt magára, különösen ahhoz képest, hogy látássérült: válása után ő neveli kislányukat, Dzsesszikát. Mint megírtuk, azért ragaszkodik hozzá mindenáron, mert ő maga állami gondozott volt. A vér szerinti szüleiről semmit nem tud, soha nem látogatták, nem keresték őt, 5 hónapos korában adták csecsemőotthonba. 

Szeretne dolgozni 

Budapesten, a Vakok Állami Intézetében nevelkedett, tanult és szakmát is szerzett: kefe- és seprőkötő, telefonközpontos lett, illetve masszázst is tanult, de utóbbiból nem tudott vizsgát tenni, mert a költségeket nem tudta vállalni. Dolgozott kézbesítőként is a vakok intézetében. Itt, Makón viszont nem tudott elhelyezkedni, pedig próbálkozott, próbálkozik most is folyamatosan. 

A rokkantsági járadékot időnként, amikor módja van rá, alkalmi munkákból származó jövedelemmel igyekszik kiegészíteni. 
 

Ma is nagyon szerényen élünk, ketten havi 127 ezer forintot kell beosztanunk 

– mutatta a papírokat. 

Rend és tisztaság 

Miután írtunk róla, és bemutattuk, milyen példamutatóan gondoskodik a lányáról, sokan összefogtak érte. Kaptak egy kétszobás önkormányzati lakást, most ott élnek ketten, emellett sokan támogatták anyagiakkal, adtak nekik használt bútort, hűtőt, mosógépet. 

Máté mos, vasal, takarít, a hétvégén főz is – egyébként a helyi szociális intézménytől kapnak ebédet. Amikor a napokban meglátogattuk, azt tapasztaltuk, bár a körülmények nagyon szerények, a kétszobás panellakásban rend és tisztaság van. 

Máté azt mondta, a házimunkából Dzsesszika is kiveszi a részét – ő azonban, mint immár 14 esztendős, önérzetes kamaszlány, úgy döntött, nem akar nyilatkozni és a fényképeken szerepelni. Amúgy jó tanuló, fel is vették az egyik szegedi gimnáziumba, most keresnek kollégiumot. 

Álmai is vannak 

Kovács Máté egészsége az elmúlt években továbbromlott. Az egyik szemére teljesen megvakult már, mint a zárójelentésekből kitűnik, látóideg-sorvadással és agyi idegbénulással küzd, emellett szívritmuszavarral és magas vérnyomással. Koronavírus-fertőzésen is átesett nemrégiben. 

 Nagyon súlyos állapotba kerültem. Azt mondták, ha nem kerülök időben kórházba, meg is halhattam volna 

– mesélte. Az álma az, hogy egyszer legyen egy saját otthonuk, de tudja, hogy ez alighanem elérhetetlen. 

 Az viszont egyszer remélem, összejön, hogy a szegedi kézilabdásokkal találkozzak. Nagy rajongójuk vagyok, jó lenne egyszer a csarnokban hallani, ahogy a tömeg drukkol nekik 

– mondta mosolyogva. 

Szüksége van segítségre 

Amikor arról kérdeztük, kik segítik, magánembereket, vállalkozókat sorol és a szomszédoknak mond köszönetet. Támogatásra, mint mondja, folyamatosan szükségük van – a bankszámlaszámát is megadta (11991119-94310214-00000000). 

 Mindenkinek hálásak vagyunk, aki bármivel támogat bennünket 

– fogalmazott.