Magyarnak sikerült egy kisbolygót becsapódás előtt felfedezni

A Szegedi Tudományegyetem TTIK Fizika Intézete a csillagászképzés és kutatás hagyományainak megteremtője. Az elmúlt években a hazai kutatók több, nemzetközi szinten is jelentős programot indítottak útjára, illetve csatlakoztak azokhoz. Az ülés résztvevőit Hopp Béla, az MTA doktora, a Fizikai Intézet vezetője köszöntötte, hangsúlyozva az előadók többségének erős szegedi kötődését. 

Az első előadást Kiss L. László akadémikus, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója tartotta “Kozmikus hatások és kockázatok” címmel. Hangsúlyozta, legalább húsz ember munkája benne van abban, amiről 35 perces beszéde szól. Egyebek között megtudtuk, 1801-ben találták meg az első kisbolygót, Szilveszter napján, ráért a felfedező.

Az első földpályát is metszőt, az Apollót 1932-ben, másodikat, a Hermest 1937-ben fedezték fel.Ezek a röpködő sziklák persze nagyon messze keringenek még, de ott a potenciális veszély. Állítólag egy 10 kilométeres átmérőjű kisbolygó becsapódása vetett véget a dinoszauruszoknak – mondta az előadó, hozzátéve, ma már mindegyiket ismerjük, amelyek egy kilométer átmérőnél nagyobbak, földközeliek és potenciálisan veszélyt jelentnek. Persze sok néhány 10-100 méteresről még nem tudunk, ezt nagyon szereti a média, lehet vele riogatni.

Nem riogatás volt azonban, ami idén március 11-én történt, sikerült egy kisbolygót becsapódás előtt felfedezni, ami azután "le is esett". A legelső előrejelzési koordináta még Magyarország volt, később azután Izland felett csapódott be a Norvég-tengerbe, 4 kilotonnás robbanást okozva. 

A kisbolygó felfedezője Sárneczky Krisztián volt, a legnevesebb újságok kértek tőle interjút, közöttük a New York Times is. A sajtó fél zsiráf méretűnek mondta a becsapódó égitestet, ez természetesen mémesedésnek indul az interneten.

Képzeljük el, ha egy 20 kilotonnás robbanás történik Moszkva vagy Washington felett, gyorsan el kell juttatni az információt a nukleáris fegyver indítógombja fölött izzadva matató politikusokhoz – mondta Kiss L. László, utalva az ukrajnai háborúra. Az akadémikus hozzátette, korábban összesen 4 kisbolygót fedeztek fel becsapódás előtt és az mind amerikai volt, az ötödiket egy magyar találta meg.

Ezt követően még számos előadás hangzott el a délután 3 órakor záruló programban.