Máté Hunor félszavakból megérti sportolóit

Ki gondolná, hogy világversenyek reggelén egy hétköznapinak tűnő „hogy vagy?” kérdés eldöntheti az élsportoló aznapi teljesítményét, a dobogós helyet? Máté Hunor, a hódmezővásárhelyi Hód Úszó Sportegyesület edzője nem csupán érti, érzi is sportolói rezdüléseit. Ugrai Panna egyedül utazott az oroszországi Ka­­zanyba élete első felnőttvilágversenyére, edzője távolról követte jóformán minden pillanatát. Reggel, egyből ébredés után Panna múlt éjszaka rögzített alvásciklusának diagramját elemezte. Abból már nagyjából sejtette hangulatát, fizikai állapotát. Majd közös döntéssel kiválasztották az előre gondosan elkészített menetrendek egyikét. 
Megvannak a kulcsszavak, ismerem a hangját, tudom, éppen mire gondol az adott pillanatban. De a többiekkel is így vagyok. A szemük állásából látnom kell a bennük munkáló érzéseket, aktuális fizikai és mentális állapotukat. Máskülönben rossz ajtón kopogtatnék edzőként, nem lenne meg közöttünk az élsporthoz nélkülözhetetlen magas szakmai és emberi kapcsolat. A nemzetközi mezőny rettentő kemény. A profizmus felé kell törni, hogy fenntartható legyen a maximális teljesítmény. Századmásodpercek dönthetnek arról, ott lehet-e valaki egy világversenyen, vagy nem. 

Kisvárosi álmokkal 
 

Haditerv nélkül nincs titkon remélt siker – magyarázta Hunor, ahogy a katonai fegyelem sem úszható meg szerinte, ha egy sportoló az élvonalba tör. Különös ezt hallani tőle, a szikár edző képe helyett érzékeny, minden apró rezdülésre figyelő képzőművész benyomását kelti a medence partján. Főként, amikor éppen egyéves kislánya babahordozóban ring édesapján. Ám Hunor a közhelyesnek vélt tudatosság kifejezést saját élete történetével tölti csurig.Amikor annak idején, elsős gimnazistaként Szentesen kijelentettem, hogy ifi-Eb-t szeretnék nyerni, és ezzel az eredménnyel sportösztöndíjjal mennék Amerikába, szó szerint kinevettek. A célom ugyan összejött, de nem volt egy sima út. Ott szembesültem azzal, hogy egy ilyen ösztöndíj szinte a lehetetlen kategória egy dél-alföldi kisvárosból indulva. Így van ez ma is, nehezebb, de nem lehetetlen innen nagyot álmodni – magyarázta az edző. Hunor az úszás mellett humán és képzőművészet szakon tanult és szerzett diplomát, majd később a szobrászat mesterszakot Temesváron végezte el. 
 

Hol fogható az ellenfél 
 

Azon múlik, hogy folyamatos munkával, alázattal és persze tehetséggel mit teszel bele napi szinten a képzeletbeli mérleg serpenyőjébe, mert annyit vehetsz majd ki belőle. Sport, képzőművészet, bármi, amivel foglalkozol az életben – magyarázta. 

Kerüli azokat a helyzeteket, amelyek nem férnek bele. Nehezek a magánéletet korlátozó döntések, főleg kamaszkorban, ám ezeken a nüanszokon múlhat a siker. A szegedi születésű Hunor élete meghatározó első öt évét Hódmezővásárhelyen töltötte, majd Csongrádra költöztek. Ma már ismét Hódmezővásárhelyen él, és edzői feladatai mellett hetente többször ingázik Csongrádra, ahol bronzöntéssel foglalkozik. Mesélte, olykor nehéz a két műfaj közötti váltás, az öntőműhelyben is az éppen esedékes versenyen agyal. Keresi a legészszerűbb tervet Panna versenyszámaihoz. 
A rajtlista alapján kielemezzük a riválisokat, az alapján tudni lehet, mi kell majd a döntőbe kerüléshez és az éremhez. Összerakom fejben, mit engedjünk el, és miben kell rettentő keményen odaállni. Itt, Európán belül tisztában vagyok a lehetséges ellenfelek várható teljesítményével, de például a következő világversenyen, az ISF Gymnasiade világversenyen hetven ország közel négyezer sportolója jöhet szóba. Brazil, japán, amerikai, kínai úszók szólhatnak bele az események végkimenetelébe. 

Az a becsúszó szerelés 
 

Pannával közösen átnézzük a részidőket, ráállunk, hol fogható esetleg az ellenfél a medencében. Elkészítjük a fix terveket. Pontosan tudni kell, mikor ébred, melyik busszal megy, mit csinál, mikor eszik, mikor veszi fel a verseny­dresszt. A titkon remélt siker nem jön össze haditerv nélkül, mert így minimalizáljuk az esetlegességeket – hangsúlyozta. 
 

Hunor élsportolói múltja egyértelműen segíti edzőként, megérzi az úszók motivációját, problémáikat, félelmeiket, segít a reális célok megfogalmazásában. 
Összehasonlíthatatlan a vízben versenyzőként és edzőként a szárazföldön megélni a szituációkat. De a sok tapasztalat, tanulás és tudás mellett van az az árnyalatnyi plusz, a megérzés. Mint amikor a csatár érzi, hogy jön hátulról a becsúszó láb. Nem látja, mert nincs hátul szeme, mégis tudja. Van az úszásban is néhány helyzet, amelyben ez a pluszfaktor kell ahhoz, hogy a versenysportolóból élsportoló váljon – mondta Hunor. 
 

Sorsdöntő munka 
 

Amikor a tehetséges versenyzők szinte mindent alárendelnek a céljaiknak, mindig a profizmusra törekszenek, hisznek magukban, felismerik, mire képesek igazán, akkor jöhetnek a nagy eredmények. Néhány versenyzőm közelít ehhez, de még mindig nem használták ki a bennük rejlő potenciált. A világszínvonalhoz egyénre szabottan kell dolgoznunk, ami jó Pannának, az nem lesz jó másoknak. Horváth Ákosnak, aki most a Portugáliában júniusban rendezendő nyílt vízi Európa-bajnokságra kvalifikált, vagy Gál Olivérnek, a világbajnokságon rajthoz álló sprinterúszónak teljesen eltérő az edzésterve. A 7 és fél kilométer nyílt vízi futam összehasonlíthatatlan az 50 méteres férfi mellúszással – hangsúlyozta Hunor. 
 

Majd sorolta az egyéb, kihagyhatatlan tényezőket: egy sportoló felkészülésének része az is, hogy egészséges marad, amikor annak kell maradnia. Kerüli azokat a helyzeteket, amelyek nem férnek bele. Nehezek a magánéletet korlátozó döntések, főleg kamaszkorban, ám ezeken a nüanszokon múlhat a siker. Az élsportolónak tehát van a sport, minden egyéb másodlagos és harmadlagos. Ezt tudni kell vállalni, elfogadni. Különben az élsportolói álom csupán próbálkozás marad, amiből rossz szájízzel lehet kiszállni. Közepesen tehát nem érdemes próbálkozni.