Mi lesz a makói palagázzal?

Meg kell erősíteni a magyarországi energiatermelést, mert nem mindig lesz elérhető a csövön keresztül a gáz és az olaj – többek között erről beszélt Palkovics László Zalaegerszegen a Greentech – Zöld Energia és Fenntarthatóság Szakkiállítás és Konferencia nyitóelőadásában a napokban. A miniszter szerint másfél évvel ezelőttig derűsnek tűnt a világ, volt energia, ma pedig az tűnik a legfontosabb kérdésnek, hogy lehet-e tankolni a benzinkúton és van-e áram a konnektorban. Az energetikai kihívások között említette Palkovics László a konferencián, hogy Magyarország nem túl gazdag energiahordozókban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a környező országok szinte mindegyikével, minden irányból sikerült átjárhatóvá tenni az energiavezetékeket. 
A makói példa 
A makói palagáz annak kapcsán került szóba, hogy megemlítette, léteznek olyan innovatív technológiák, amelyekkel eddig nem foglalkoztak, mert nem tűntek fontosnak, de a megváltozott környezetben már szükség lehet rájuk. Erre hozta példának a makói palagázmező kitermelését vagy a lezárt zalai olajkutak újraindítását. Gondolkodni kell, hogy miként lehet évi 1,5 milliárd köbméterről 2,5 milliárdra emelni az éves gázkitermelésünket – hangsúlyozta Palkovics László. 
Ígéret maradt 
A makói palagáz utáni kutatásokról a 2010-es évek elején lehetett a legtöbbet olvasni – a Délmagyarország is rendszeresen foglalkozott a témával. Szabó György, a feltárásokat végző TXM Kft. vezetője ebben az időben nyilatkozta: a 995 négyzetkilométeres területen lefúrt 16 kúttal sikerült igazolni, hogy a mélyben mintegy 2500 méter vastag gáztelített réteg található. A Falcon korábbi becslései szerint a makói koncessziós terület körülbelül 1,2-1,5 ezer milliárd köbméter földgázt tartalmaz, ami háromszor annyi, mint Nagy-Britannia bizonyított földgázkészlete. Összehasonlításul: az elmúlt csaknem 80 évben Magyarországon összesen körülbelül 210 milliárd köbméter földgázt hoztak a felszínre. Az ígéret azonban – akkor – ígéret maradt: kiderült, hogy a gáz olyan mélyen van és annyira forró, hogy a kitermelése az ismert technológiákkal nagyon költséges volna, ha egyáltalán lehetséges. Mindezek mellé környezetvédelmi aggályok is társultak, így a kutatások a 2010-es évek közepére abbamaradtak. 
Örülnének neki 
A kutatások céljára fúrt kutak persze ma is megvannak, de lezárva, környékükön nincs mozgás. Az egyik legjelentősebb közülük Óföldeák határában található. A falu polgármestere, Simonné Sinkó Erika egyelőre nem hallott róla, hogy újrakezdenék a munkát, az önkormányzatot nem kereste senki. 
– Nagyon örülnénk neki, ha erre sor kerülne – mondta érdeklődésünkre. – Ez a falunak új munkahelyeket, illetve komoly iparűzésiadó-bevételt jelentene – vázolta fel, miért járnának jól vele.