11 szegedi professzort kért fel jelölőnek a stockholmi közgyűlés

2022.05.23. 14:00

Rögös út vezetett a Nobel-díjhoz

Noha Szent-Györgyi Albert neve a köztudatban összeforrt a C-vitaminnal, azt azonban talán kevesen tudják, hogy korántsem kizárólag a skorbut ellenszerének felfedezéséért méltatták a világ egyik legrangosabb kitüntetésével. A Nobel-díj elnyeréséhez vezető útról és ebben a szegedi orvoskollégák szerepéről tartott előadást Tasiné Csúcs Ildikó történész az Egyetemi Tavasz programsorozat keretében.

Koós Kata

Tasiné Csúcs Ildikó Szent-Györgyi Albert szobránál a Dugonics téren. Fotó: Kuklis István

A vitaminok létezése és jótékony élettani hatása már köztudott volt az 1930-as években, sőt az is, hogy a korban világszerte problémát okozó skorbut a C-vitamin hiánya miatt kialakuló, súlyos táplálkozási betegség. Ám a C-vitamin kémiai felépítését nem tudták pontosan, amelynek kiderítésében Szent-Györgyi Albertnek döntő szerepe volt. Sikerült azt megtalálnia és tisztán kivonnia a szegedi paprikából. 

A Nobel-díjas kutatóorvos neve azóta világszerte összeforrt a C- vitaminnal és a magyar paprikával. Azt azonban talán kevesen tudják, hogy a Nobel-díját korántsem kizárólag ezért kapta. 

A díj indoklása szerint az elégetés élettani folyamataira vonatkozó felfedezését jutalmazták Nobel-díjjal, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav katalizációjára. Szent-Györgyi bebizonyította, hogy a biológiai égésfolyamatok reakcióláncolatait katalizátorok, azaz olyan anyagok befolyásolják, amelyek elősegítik a reakciót, de nem épülnek be a termékbe, és ilyen katalizátor a fumársav és az általa felfedezett C-vitamin is. 

A díj elnyerésének két fő kritériuma az, hogy a felfedezés igen nagy jótétemény legyen az emberiség számára, és hogy alapvetően megváltoztassa a tudományos paradigmát. A C-vitamin felfedezése vitathatatlanul óriási jótétemény volt az emberiségnek, azonban a biológiai égésfolyamatok jellegének meghatározása volt az, ami igazán megváltoztatta a tudományos paradigmát. A katalitikus és ciklikus jelleg felismerése és ebben a C-vitamin és fumársav szerepének kimutatása önálló Nobel-díjat érdemelt. Külön Nobel-díjat kapott megosztva az a két kémikus, aki Szent-Györgyivel közösen végezte el a C-vitamin szerkezeti képletének meghatározását. Tehát a szegedi paprikából kinyert C-vitamin két Nobel-díjat is elhozott 1937-ben – magyarázta Tasiné Csúcs Ildikó. Azzal folytatta, hogy a szegedieknek azt is illik tudniuk, hogy közvetve ugyan, de több szegedi orvos is közrejátszott a díj elnyerésében. 

Az 1936-os évben Szent-Györgyi 155 orvosi Nobel-díj-ajánlásból 14-et kapott. Ebből a 14-ből pedig 11 szegedi orvoskollégáé volt, a többi jelölés külföldről jött. Ez az óriási számú jelölés hozzájárult ahhoz, hogy a díjat odaítélő Karolinska Intézet különösen felfigyeljen rá és munkásságára. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a jelölésre való felkérés is óriási megtiszteltetés és annak a bizonyítéka, hogy nemzetközileg is számon tartott kutató az ajánló, akkor még nagyobb büszkeség tölthet el bennünket. Hiszen ez azt jelenti, hogy az éppen csak 15 éve áttelepült kolozsvári egyetem világszínvonalú kutatásokat és kutatókat mondhatott magáénak Szegeden is – emelte ki a történész. Megjegyezte, ez az oka annak, hogy előadását az SZTE centenáriumi ünnepségeinek idejére időzítette. 

Hazánk Trianon béklyóját nyögte, területének kétharmadát elvesztve, nyersanyagkincsének javától megfosztva, védelmi erejének minimálisra csökkentésével óriási gazdasági nehézségekkel küzdött. Az így kialakult nemzeti letargiára szinte gyógyír volt a nemzetközi elismerés. Egyben Klebelsberg Kunó tudománypolitikájának fényes igazolódása, hiszen a kultuszminiszter fogalmazta meg az ország számára a tudományos felemelkedés egyedül járható útját. Ebben a közhangulatban szinte robbant a Nobel-díj. Szent-Györgyi háromezer levelet, kétezer sürgönyt kapott, csárdást írtak neki, paprikás csirkét neveztek el róla, és büszkeség töltötte el honfitársaink szívét – részletezte a történész, majd azzal zárta előadását, hogy Szent-Györgyi békepárti mentalitásának és emberi nagyságának egyik legékesebb példája, hogy Nobel-díját az 1939 novemberében kitört finn–szovjet háború idején Finnország megsegítésére ajánlotta fel. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!