Szobrok, kegyképek „sorozatban” – Leninből és sztálinból Juhász Gyula

A Szent György-napi szokásokról írt cikk kapcsán merültünk el jobban a szegedi Szent György-szobor történetében, ami több példányban is létezik, és nem a miénk az eredeti. Az alsóvárosi fekete Mária-kegyképről pedig már korábban megírtuk, hogy számos másolatát ismerik magyarlakta területeken, de egész Európa-szerte. Tóth István történésztől, a szegedi Móra Ferenc Múzeum Helytörténeti és Irodalomtör­téneti Osztályának osztályvezetőjétől kértünk segítséget a szentek pontos történetének felderítésében. Azt is megtudtuk: vannak a városban más olyan szobrok is, amelyek nem egy példányban készültek el. 
 

Hét Szent György, három Szent István 
 

A Rerrich Béla téri Szent György-szobor eredetije 1373-ban készült, a Kolozsvári testvérek, Márton és György munkája. A gótikus szobrászat remekműve jelenleg a prágai Szent György-kolostorban van, de másolata látható a cseh fővárosban a Hradzsin udvarán is. Kolozsvári másolata Róna József budapesti öntödéjében készült el, 1904-ben állították fel. Áll két másolat köztéren Budapesten, egy Krakkóban. A szegedi 1938-ban került a helyére, a 30-as évek városrendezései során került hozzánk, Klebelsberg Kunó oktatási miniszter ajándékaként. A Rerrich téri Béke épület építésekor lebontották, 1959-ben, egy újabb térrendezés után magasabb talapzatra került, ahol jobban érvényesül. Az alkotásról egy újabb másolatot állítottak fel 2012-ben Sepsiszentgyörgyön is. Hét példányban létezik tehát magyarlakta területeken a Kolozsvári testvérek műve. 

Nem ő azonban az egyetlen szent Szegeden, akinek a szobráról másolatok készültek. Kligl Sándor Szent Istvánt és feleségét, Gizellát ábrázoló alkotása sem az egyetlen az országban – de Szegeden áll az eredeti példány. 2000 óta Kapuváron is van egy méretarányos másolata, de míg az eredeti 240 centiméter magas, a kapuvári 200. 13 évvel később Jászapátiba is került egy másolat. A helyszínhez kapcsolódik egy másik szegedi kötődésű szobor is: Tápai Antal készített oda egy kivont karddal ugrató jász huszárt. 
 

Gótikus lovas a bölcsészkar padlásán 
 

Az alsóvárosi templom belső terében állították egykor fel a feltehetően Szent István tiszteletére emelt bambergi lovasszobor másolatát – tudtuk meg a szakértőtől. A híres bambergi lovas, amit a gótikus szobrászat remekeként tartanak számon, szintén az 1930-as években került Alsóvárosra, ahogy Szent György is a Rerrich Béla térre.

Eredetije a bambergi dómban található. Az alkotás anyaga szobrászgipsz, a templomból elkerülve az egyetem bölcsészkarának padlásáról került elő. Színházi csoport tagjai bukkantak rá a lófejre, és „hasznosították” Caligula lovaként. Zombori István, a Móra Ferenc Múzeum nyugalmazott igazgatója vette észre, és ekkor derült ki, hogy a padláson találták. Sok darabja megkerült, Pál László restaurálta, azóta a Móra Ferenc Múzeum belső terében láthatjuk – és itt érdemes megemlíteni, hogy az alsóvárosi templom külső falát díszítő Mátyás király-relief sem eredeti. Az első Mátyás-relief, aminek másolataként készült, szintén Bambergben található. 
 

Szerecsön Máriák Európa- szerte 
 

Ahogy írásunk elején említettük, ismerünk egy olyan, jellegzetes kegyképet is, aminek számos másolata található magyarlakta területeken, de egész Európa-szerte. Az alsóvárosi fekete Máriáról már jelent meg cikk lapunkban: megírtuk, egykor hozzá könyörögtek férjért a szegedi lányok. Sötét arcbőre miatt az alsóvárosiak szerecsön Máriaként emlegették. A legenda úgy tartja, a kegykép eredetijét Szent Lukács festette a Szent Család názáreti asztallapjára, de a kép valódi keletkezési helye és ideje vitatott. 
 

A Magyar Katolikus Lexikonban is találtunk szócikket a kegyképről: e szerint a Mária-képek és -szobrok egy típusa, mely sötétbarna vagy fekete színéről kapta a nevét. „Legismertebb példái Lorettó, Lorettom, Gödöllő-Máriabesnyő, Kópháza, Czestochowa, Csorna, Bp. Nagyboldogasszony-templom kegyképe.” Hozzátették: az ikonográfiában a sötét szín az alázat és a nagy szenvedések jele. 
 

Feketére másolták a kegyképet 
 

A fekete Mária Lengyelországban és Ukrajnában is nagy tiszteletnek örvend, a Czestochowa-kolostor nemzetközileg ismert zarándokhely. Tóth István segített megismerni a fekete Mária Magyarországra kerülésének hiteles történetét: az 1527-es, Sobieski János lengyel király vezette párkányi csatába vitték magukkal a katonák, amin néhány ezres magyar sereg is részt vett. Úgy tartották, a fekete Mária segített megnyerni a csatát, így a magyarok is szerettek volna másolatot róla: nem ismerjük a pontos számot, de ötvenen felüli példány létezik Magyarország területén. A másolatokon ugyanolyan sötétre festették a bőrét, amilyennek az eredeti kegyképen látták – holott azt a gyertyák füstje kormozta be, tette „feketévé”. 

A történet hitelét Sobieski kancellárjának, Szidloviecky Kristofnak a naplója is igazolja, amit Zombori István fordított latinról magyarra. Tóth István elmondta: nagy valószínűséggel még a török időkben készült a szegedi kegykép. Bálint Sándor szerint 1740 körüli „a czestochowai híres bizánci Mária-kép másolata, szabad átköltése, Morvay András szegedi festő alkotása”. Közelében volt a neves néprajztudós imádkozóhelye is, amit ma tábla jelöl. 
 

Az anyag nem vész el, csak átalakul 
 

Szeged a költöző szobrok városa, de mint arra fény derült, az átalakuló szobroké is. Tápai Antal Tavasz című szobra sem az eredeti helyén áll, ahogy a Rákóczi-szobor, a kenyérszegő nő és az Anna-kúti táncosnő sem elsőre találta meg végleges helyét. Tápai Antal neve egy másik szobormásolat kapcsán is felmerült, amit szerencsére már régen nem láthatunk Szegeden – vagyis igen, de csak az anyagát. Juhász Gyulaként született újjá ugyanis az egykori Lenin–Sztálin szobor, aminek elkészítésével Tápait bízták meg, de nem önálló munkát vártak, hanem a szovjet minta pontos lemásolását. A szobrot 1957-ben tüntették el, anyagából készült el a híres szegedi költő szobra a Roosevelt téren. Egy érdekesség: Lenint és Sztálint is egy másik alkotás anyagából alakította ki a neves művész. Zala György Magyarország megújhodása- reliefjét 1945-ben verték le, ez alakult át a kommunista „ikonokká”. Zala nevéhez fűződik a Széchenyi téri Deák Ferenc-szobor is.