Az 1922-ben állított határkőnél emlékeztek Trianonra - Galéria

Mezőhegyesen, a 35-ös kiserdőtől nem messzire található a határsáv. Kopott, jégverte tábla jelzi, hogy 5 méterre már az államhatárba botlik az arrajáró. A tábla mellett egy, leginkább buszmegállóra hasonlító kis fabodega áll, amibe akár be is lehetne ülni, bár a gaz majdnem magasabb, mint az ülőke. De a „busz” már sajnos 102 éve elment, maradt az emlékezés, meg a szemlélődés. A kilátás a román oldalon egy pipacsmezőre nyílik, ami a diktátum aláírása előtt még magyar terület volt. A magyar oldali határsávon 1-2 napja vághatták le a füvet, és a mészcsepp nyomokból az is jól látszik, hogy frissen festették le a határköveket, amin felőlünk „M”, a túloldalán pedig „R” betű jelzi az országokat. A határköveket 1922-ben telepítették. Tetejükön fekete csík jelzi, hol végződik Magyarország. A három polgármester, az alpolgármester és a plébános a B.64-es kőnél emlékezett 1920. június 4-re.

A szomszédokkal is erősítik az összetartozást

Mezőhegyesen nincs épített trianoni emlékmű, csak egy élő mementó, az államhatár. Mitykó Zsolt alpolgármester társammal arra gondoltunk, hogy itt tartjuk meg az emlékezést a 102 évvel ezelőtti békeszerződés aláírásáról – mondta Pap István, Mezőhegyes polgármestere.

A nemzeti összetartozást nemcsak nemzeti szinten, hanem a szomszédok tekintetében is erősítjük. Mi Békés megyeiek vagyunk, Pitvaros és Csanádpalota pedig Csongrád-Csanád megyéhez tartozik. A békeszerződés idején még egy vármegyét alkottunk – említette meg a mezőhegyesi polgármester.

Amikor néhány napja kijöttünk a határkőhöz, hogy letisztázzuk, hol tartsuk meg a megemlékezést, arról beszéltünk Pap Istvánnal, hogy ez a találkozó nemcsak a múltról szól, hanem a három település jövőbe tekintő együttműködéséről is – erről Mitykó Zsolt beszélt.

Trianon hatása máig érezhető

Perneki Lászlót, Csanádpalota polgármesterét gyermekkori élmények fűzik a határhoz.

-Gyakran játszottunk a határ közelében. Már gyermekként is elgondolkoztató volt, hogy a románok miért vigyáznak annyira a területre, jobban, mint magyar oldalon. Később tudtam meg, hogy ennek mi volt az oka. Mindenhol, de a határ menti településeken különösen nagy sebeket ejtett Trianon, aminek a hatása máig érezhető.

Radó Tibor, Pitvaros polgármestere hangsúlyozta, az emlékezés mellett az együttműködés is rendkívül fontos.

A békediktátum az én, felvidéki felmenőkkel rendelkező életemre is hatással volt. Az 1947-48-as lakosságcsere is Trianon következménye. Pitvaros a lakóinak jelentős hányadát veszítette el. A felvidékieket erőszakkal, marhavagonokkal telepítették ide. Így kerültek az én rokonaim is Pitvarosra – mondta.

Magyar földben termett virágok

Itt, a határ túloldalán egy hatalmas pipacsmezőt látunk. Erről az a rádióriport jutott eszembe, amit reggel hallottam. Most van a csíksomlyói búcsú és a búcsús vonaton utazókat Nagyváradon fogadták. Egy magyar nemzetiségű asszony mezei virágot vitt a zarándokoknak. Azt mondta, azért, mert azok is magyar földben teremtek. Szép és értékes gondolat ez. Attól magyar egy terület, hogy az ott élők magyarnak tekintik magukat, nem pedig attól, hogy hol húzódik az országhatár - mondta Kasuba Róbert, Pitvaros, Csanádpalota és Mezőhegyes plébánosa.