2022.06.14. 07:00
Félmillió szárnyast öltek le eddig a megyénkben
Idén is óriási károkat okozott a madárinfluenza megyénkben. Június 1-jéig összesen 482 ezer baromfit kellett leölni és ártalmatlanítani. Van olyan gazdálkodó, aki már azt tervezi, felszámolja a telepét, mert hiába tett meg minden óvintézkedést, az állomány lebetegedését nem tudta kivédeni.
Ülléstől Forráskútig, és Szentesen át Székkutasig 22 gazdaságban jelent meg eddig a vírus. Archív fotó: Török János
Az idei madárinfluenza-járvány április 14-én tört ki a Bács-Kiskun megyei Kiskunmajsán. Négy nappal később már Békésben, április 20-án pedig megyénkben, Zákányszéken is megjelent H5N1 vírus.
10 település, 22 állomány
Azóta a betegség jelenlétét Csongrád-Csanád megyében 10 településen 22 baromfitartónál erősítették meg. Utoljára Szentesen és Székkutason mutatták ki a madárinfluenza-vírus jelenlétét. A legutolsó kitörés június 1-jén történt, azóta nem volt újabb H5N1-gyanú a megyében. Ezzel azonban még korántsem biztos, hogy a járvány lecsengett.
A madárinfluenza óriási károkat okozott a térségben, áprilistól június 1-jéig összesen 482 ezer baromfit kellett leölni. A leölt állatok húsa emberi fogyasztásra nem használható fel, azokat ártalmatlanították.
Az egyik, madárinfluenzában érintett székkutasi gazdálkodónak a 7500-as libaállományát számolták fel május végén.
Az állományok betelepítése előtt 100 kérdésből álló kérdőívet kell minden esetben kitöltenünk, ami azt teszteli, hogy megfelelünk-e az előírásoknak. Ezt egyébként a hatóság emberei személyesen is ellenőrzik. Utána lehet csak a libákat fogadni. Mindig minden feltételnek megfeleltem. Hozzám, a telepre egyébként senki nem teheti be a lábát, aki nem itt dolgozik. Még egy külső, biztonsági kaput is készíttettem, hogy akár az eltévedt és kérdezni szándékozó embereket is minél távolabb tartsam az állománytól – mondta a gazdálkodó, aki 32 éve tart libákat, régi motoros a szakmában. Amikor a takarmányszállító érkezik hozzá, a kocsit belépéskor lefertőtlenítik. A sofőr védőruhát, csizmát kap. Csak olyan állatgondozói vannak, akiknek jószerével macskán kívül nincs otthon más állatuk, nehogy fertőzést vigyenek be a telepre. Emellett számos más kötelező és azon felüli védőintézkedéssel is óvta az állományt, de mégis bejutott a vírus.
A szél fújhatta oda
Egy talán 500 méterre lévő tanyaszomszédomnál jelentkezett először a madárinfluenza. Napokon át abból az irányból fújt a szél, akkor az eső is esett. Gondoltam, hogy ezt nem tudjuk kivédeni, a szél elhozta a vírust. A nyolcadik napra jelent meg az állományban a betegség. Az egyik liba bágyadt lett, leült, forró volt a teste, és dülöngélt. Azonnal értesítettem a hatóságot. Három nap alatt négy épületben tarolt a vírus – tudtuk meg a gazdálkodótól, akinek három évvel ezelőtt, szállítás előtt két nappal kényszervágásra vitték az állományát, mert a megfigyelési körzetbe esett a telepe, akkor minden jószága negatív volt. Nála most először jelent meg a madárinfluenza.
25-28 milliós kár
Zokogtam a még élő, leölésre váró libáim között. Szinte belebetegedtem, azóta is a hatása alatt vagyok. Most nem tudom, hogyan tovább. Ha valaki megvenné, eladnám a telepet, pedig 32 éve szívvel-lélekkel végeztem ezt a munkát. Addig is, amíg ennyi piros pötty van a Nébih madárinfluenza-térképén, nem telepítem be az ólakat, legalább három hónapot várok – mondta a gazda. Őt egyébként 25-28 millió forint kár érte, állami kártérítést kap, de még nem tudja, mikor. A nyakán maradt 100 mázsa táp is, amelyet nem adhat el, nem hasznosíthat sehogy, annak értéke 1,7 millió forint.