Kérészek táncoltak a Tiszán és a Maroson

Javában tart a kérészek rajzása a Tisza Szeged alatti, országhatárhoz közeli szakaszán, valamint Makónál a Maroson is. Napnyug­­ta után mindkét fo­lyónál megfigyelhetők a tiszavirágok, amelyek a legnagyobb európai kérészek, ugyanis a fehér farksertéikkel együtt 12 centisek is lehetnek. 

A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, de a farksertéik rövidebbek, ezáltal gyorsabb repülésre képesek.Rajzásuk időpontja függ egyébként a napos órák számától, a vízhőmérséklettől, sőt egyes feltételezések szerint a holdfázistól is. A kibúvó lárvák a folyó fölé benyúló faágakon, parti köveken és a stégeken ved­­lenek, a nőstények egyszer, a hímek kétszer. 

Mint ismert, a levegőben ke­resik meg a párjukat a hímek, és ott is párosodnak. A nász után a hím elpusztul, a nőstény pedig a vízbe rakja a petéit, mintegy 7000 darabot. Mindez azonban nem mindig jön össze, hi­­szen békák, ragadozó halak és különféle madarak lesben állva várják, hogy előbújjanak a kérészek, és lecsapjanak rájuk. 

A tiszavirág védett kérészfaj, természetvédelmi értéke egyedenként tízezer forint. Éppen ezért a rendőrök minden évben fokozottan ellenőrzik a kérészek biztonságát a tömeges rajzáskor. Ilyenkor motoros hajóval tilos a rajzó állatok közé hajtani. 
A tiszavirág és a tiszavirágzás 2020-ban bekerült a hungarikumok közé. Megyénkből összesen nyolc tétel szerepel a hungarikumok listáján.