2022.06.12. 17:30
Kulturális kirándulás a fővárosban
Úgy volt, hogy az Operaházban kezdünk, onnan megyünk át a Szépművészeti Múzeumba, majd Gül Baba türbéjénél zárjuk az egynapos budapesti kulturális kirándulást. Nem így sikerült.
Befogadni és feldolgozni sem könnyű a látottakat. A Szépművészeti Múzeumban látható tárlat az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb Bosch-kiállítása a világon. Fotók: Arany T. János
Két útitársunk még fel sem szállt a buszra, de már egy emberként gyűlölte őket mindenki. Szerda reggel volt, háromnegyed hét, és a busznak már indulnia kellett volna a Tesco parkolójából, mert időre mentünk az Operaházba. Végül csak a bejáratáig jutottunk.
Dezső egyre idegesebb
Ritkán, szinte soha nem veszek részt társas utazásokon, közös kirándulásokon, most azért tettem kivételt, mert úgy voltam vele, ennyi pénzből se kocsival, se Oszkárral nem úsznám meg, de a legnagyobb vonzerő a Hieronymus Bosch-kiállítás volt a Szépművészetiben. Ennyit megér. Két útitársunk még mindig sehol. Dezső, az iroda vezetője egyre idegesebb.
A többiek egyre hangosabb zúgolódása ellenére jó negyedórát várunk, majd elindulunk. A késők közben telefonon érik utol Dezsőt.
Az inárcsi találkozás
Az a megoldás születik, hogy mivel a társasághoz egy utas Kisteleken csatlakozik, ha taxiba vágják magukat, ott utolérnek bennünket. Kisteleken aztán további súlyos perceket várunk rájuk, mire végre befutnak. Az inárcsi pihenőhelyen mintha az ország összes osztálykiránduláson részt vevő általános és középiskolás osztálya adna egymásnak találkozót.
A vécéből fölfelé B. Nagy László egykori országgyűlési képviselővel futok össze, aki egyik utastársammal, Szeged korábbi gazdasági alpolgármesterével, Szentgyörgyi Pállal kezel éppen.
Az Operaház kívülről
Átvergődünk a forgalomban fuldokló reggeli budapesti belvároson, és leparkolunk az Andrássy úton, az Operaházzal szemben. Ekkor még nem tudjuk, ennél sokkal többet aznap nem látunk az épületből. Útitársaink késése miatt nem engednek be minket. Ybl Miklós neoreneszánsz palotája több mint százharminc éve várja az opera és a balett műfajának szerelmeseit.
Az épületbe évente több ezer turista is ellátogat, hogy megcsodálja Budapest egyik legjelentősebb műemlékét. Nekünk nem sikerült, pedig Dezső mindent megpróbált, a legmagasabb szinteken próbálkozott, de hiába.
A késők szégyene
Az épületnek már a bejárata is lenyűgöző és súlyos. Súlyos, ahogy egy elegáns, de sűrű anyagból készült ruha nehezedik az emberre. Öt évig tartott a felújítás, amelynek költsége elérte az 55 milliárdot, de jól látszik, minden forintnak helye van. Ekkor kezdett el a fejemben beszélni Kabos Gyula Schneider Mátyás fuvarozó hangján, hogy tudniillik, minden körülmények között az operában voltunk.
Aznap már nem tudom kiverni a fejemből ezt a hangot. Ekkor Dezső már nagyon ideges, útitársaink is. A késők szégyenkeznek, de ez rajtunk nem segít. Sokan csak az opera miatt jöttek. Bevallom, én inkább Bosch miatt, így nem bántam, ha több idő jut rá.
A Bosch-tárlat július 17-ig tekinthető meg a a Szépművészeti Múzeumban.
Bosch kivesz az emberből
De nem jutott. Mert Hieronymus Boscht befogadni fizikai erőfeszítést igényel, a látottak feldolgozása pedig fizikai fáradtságot okoz. Egy kép előtt el tudtam volna tölteni a rendelkezésünkre álló másfél-két órát, és utána még ugyanilyen hosszan tudtam volna a látottakat összegezni, de akkor nem maradt volna idő a múmiákra, a Román és a Barokk Csarnokra.
Az európai festészet egyik legnagyobb hatású és legemblematikusabb életművét megalkotó németalföldi mester, Bosch művészetét bemutató tárlat sokat kivesz az emberből. A sejtelmes sötétben színpadiasan megvilágított alkotások, a hangokat elnyelő szőnyegek áhítatos légkört teremtenek. Utána felüdülés volt a további, osztálykirándulásukat töltő iskolások között a több ezer éves egyiptomi múmiák közt kipihenni a Bosch okozta vizuális és szellemi taglót.
A Menny és pokol között – Hieronymus Bosch rejtélyes világa című kiállítás ugyanúgy örökre szóló nyomot hagy az emberben, mint mondjuk a Mona Lisa a párizsi Louvre-ban, a kambodzsai Angkorvat, vagy Vincent van Gogh szalmakalapos önarcképe a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumban.
Építészeti műremek a japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett Magyar Zene Háza.
A Városliget kincsei
Mivel az Operaházról lemaradtunk, kísérőnk pedig elvitte a balhét – azt mondta, a jó szíve miatt történt mindez, mert ha szigorú lett volna, nem várjuk meg a két későt, és időben érkezünk –, ezért további programokról gondoskodott: megtekintettük a nemrég átadott Néprajzi Múzeumot. A Városliget szélén, az Ötvenhatosok terén álló, két egymásba fonódó domboldalt megidéző, látványos épület szomszédságában található a Magyar Zene Háza, amelyet a japán sztárépítész, Sou Fujimoto tervezett.
Itt már úgy éreztem magam, mint az egyszeri japán turista, aki egy nap alatt szalad végig a francia művészet korszakain a középkortól a kortársig.
Gül baba esőben
Jólesett a program végén egy kis séta Budán a csepergő esőben, ahol a Rózsadombon Gül Baba türbéjét tekintette meg kis csoportunk. Az épület egy 16. században épült török sírkápolna a Rózsadombon, a Margit híd budai hídfője közelében. Gül Baba, a Rózsák atyja, bektási dervis, azaz harcos muszlim szerzetes volt, aki 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára.
Mi pedig ezekkel az élményekkel gazdagodva érkeztünk vissza a Tesco parkolójába kora este, miközben kiapadhatatlan humorforrásként folyamatosan emlékeztettük arra két elkésett útitársunkat, hogy bizony, miattuk maradtunk le az Operaházról.
| Felbecsülhetetlen értékű képek Bosch-kiállítást csak a világ legnagyobb múzeumai mernek tervezni, olyan intézmények, amelyek maguk is rendelkeznek a németalföldi mester egy-két művével – mondta a budapesti tárlat sajtóbemutatóján áprilisban Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. A tárlat az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb Bosch-tárlata a a világon. A főművek közül látható többek közt A bolondok hajója, A szemfényvesztő, és Bosch egyik legismertebb műve – A gyönyörök kertje mellett, amely soha nem hagyhatja el a madridi Pradót –, az Utolsó ítélet triptichon is. Szintén megtekinthető a Túlvilági látomások-sorozat két darabja: A pokolba vezető folyó és Az üdvözültek mennybemenetele. A bemutatott anyag biztosítási összértéke hivatalosan egymilliárd euró. Bosch képei valójában felbecsülhetetlen értékűek, hiszen nem elérhetők a műtárgypiacon, de egy-egy képe önmagában is több százmillió dollárt érne. |
