Elisabeth Ellison-Kramer: Ragaszkodunk a semlegességhez

2019.11.14. 07:45

Ausztria a híd a Kelet és a Nyugat között

Elisabeth Ellison-Kramer, az osztrák nagykövet jelenlétében ünnepelték Szegeden az örökös semlegesség napját. Ausztria a második világháború után tíz évvel, 1955. október 26-án hirdette ki és emelte az alkotmányába a semlegességi nyilatkozatot. Ez volt a feltétele annak, hogy visszanyerje szuverenitását és az utolsó idegen katona is távozzon az országból.

Jeszenszky Zoltán

Szeged 2019.11.11. Elisabeth Ellison - Kramer osztrák nagykövet fotó: Kuklis István Délmagyarország DM

– Ausztria 1955-ben lett semleges állam. Mit jelentett akkoriban a semlegesség, és mit jelent most, a megváltozott világpolitikai körülmények között?

– Az örökös semlegességről szóló törvény volt a feltétele an­­nak idején, hogy Ausztria visszanyerje szuverenitását és a szövetséges csapatok el­hagyják a területét. Ausztria nagyon sokáig a keleti és a nyugati blokk törésvonalán helyezkedett el. A vasfüggöny és a berlini fal lebontásának a 30. évfordulója számunkra is ünnep. Ausztria szellemiségét, irányultságát tekintve a nyugati világhoz tartozott, de semlegesként állt a két tábor között. Nemzetközi konferenciák házigazdájaként, a két tábor közötti hídként igyekezett közvetíteni. A híd szerepét ma is örömmel vállaljuk, noha ennek semmi köze katonai semlegességünkhöz. A kelet–nyugati párbeszédet akarjuk segíteni. Ugyanakkor nagyon sok békefenntartó bevetésen is részt vettek a katonáink. Termé­szetesen ezekben a műveletekben csak akkor vesznek részt, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa felhatalmazást ad, vagy humanitárius vészhelyzetről van szó.

Ausztria a híd szerepét ma is örömmel vállalja. FOTÓ: KUKLIS ISTVÁN

– Melyek azok a XXI. századi kihívások, amelyekben fontosnak tartják, hogy közreműködjenek a válságkezelésben? Olyan világban élünk, amiben egy több ezer kilométerre történő esemény kö­vetkezményeivel Ausztriában is szembe kell nézni.

– Természetesen, Ausztria európai összehasonlításban kis ország. Gazdasági szempontból jól állunk, de méretre Németországnak körülbelül a tizedét tesszük ki. Nagyon fontos számunkra a nemzetközi párbeszédben a multilateralizmus, minden érintett szereplő bevonása. Azt gondolom, hogy egy ilyen paraméterekkel rendelkező ország számára nagyon fontos a hitelesség. Mindenkivel nyitottak vagyunk a párbeszédre, ezt képviseljük uniós szinten is.

– Miért fontos Ausztriának, hogy a tiszteletbeli konzulátus formájában Szegeden, Csongrád megyében is folyamatosan jelen legyen?

– Magyarországon összesen hét tiszteletbeli konzulátust működtetünk. Nyitottak vagyunk az együttműködésre. A tiszteletbeli konzulok segítenek nekünk kapcsolatot tartani a helyi kormányzati szervekkel, polgármesterekkel, önkormányzatokkal, továbbá a kulturális kapcsolatok erősítésében is sze­­repet vállalnak. Ha egy osztrák állampolgár bajba kerül, például balesetet szenved és a nagykövetség segítségére szorul, akkor a tiszteletbeli konzulok tudnak segítséget nyújtani. Szegeden Karsai Krisztina professzor asszony kiváló munkát végez. Tiszteletbeli konzulunk tudományos kapcsolatokban is aktív: ennek köszönhető, hogy nem olyan régen Szegeden tartott előadást Wolfang Brandstetter volt igazságügyi miniszter, az osztrák alkotmánybíróság tagja.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!