Pusztay Éva sorsát a rendszerváltásig bélyegezte meg múltja, a röpiratok legépelése

2019.10.20. 10:00

Az első szegedi nő, akit börtönbe zártak 1956 miatt

A férfiak forradalma – gondolnánk ezt az 1956-os forradalom és szabadságharcról. A szegedi eseményekben Pusztay Éva csak néhány röplapot gépelt le, de az első között bukkantak rá, így büntetése is súlyosabb volt.

Hajó Edina

Három szegedi nőt ítéltek el 1956 után, Pusztay Éva volt az első. Fotó: Frank Yvette

– Harmadéves vegyészhallgató voltam, épp a szerveskémia-laborban dolgoztam, amikor láttam, hogy a többiek abbahagyták a munkát. Mondták, hogy valami gyűlés lesz az Aud Maxban – emlékezett vissza 1956. október 16-ra Pusztay Éva. Elmesélte, nem ismerte a szervező jo­­gászhallgatókat, akik ekkor még csak egy diákszervezet alakítását tervezték. Az október 20-i gyűlésen Éva is csatlakozott a MEFESZ-hez.

Titokban gépelte a röplapokat

– 23-án este itt is volt egy nagy felvonulás, én is mentem a többiek után. Jogászhallgató barátnőm mesélte pár nappal később, hogy pár csoporttársa írt kiadványokat, arra kért, segítsek neki legépelni. Volt itthon írógépünk, de édesanyám soha nem engedett hozzányúlni. Ekkor nem kérdeztem, titokban ültem le. Bár ne tettem volna – sóhajtott fel Éva. Azt is elmondta, sötétedés után szórták szét a röplapokat. – December 14-én törték ránk az ajtót a pufajkások. Édesapámat keresték, akiről azt hitték, tanár, pe­­­dig asztalos volt. Lőszert, fegyvert, sokszorosítógépet ke­restek. Ekkor mutattam meg azt a pár röplapot, ami nálam volt. Nem gondoltam, hogy bajom le­­het belőle – fogalmazott az asszony. Amikor kiderült, hogy egyetemista, édesapjával őt is elvitték. A Csillag börtönben tartották fogva karácsonyig, majd kiengedték. – Azt hittem, ezzel vége. Azonban én voltam az első, akit elő tudtak venni, precedensértékű volt az ügyem – magyarázta.

Három szegedi nőt ítéltek el 1956 után, Pusztay Éva volt az első. Fotó: Frank Yvette

Köztörvényesek között

Aránytalanul súlyos, másfél éves börtönbüntetésre ítélték. Pálhalma Mélykút nevű telepé­­re vitték, ahol köztörvényesek között dolgoztatták. – Volt ott egy nő, aki négy gyermekét fojtotta vízbe, tőle megkaptam, hogy ő csak a gyermekeit gyilkolta meg, én viszont a hazámat árultam el – emlékezett vissza. Majd elvitték Nagyfára. Egyik nap rosszul lett, de nem akarták kórházba vinni. Majdnem perforált a vakbele. – A kórház után még visszakerültem a Csillagba, pár nap múlva kiengedtek – magyarázta.

Megpecsételte az életét

Ezután munkát is alig kapott, és tanulmányait sem folytathatta, csak 1963-tól. Megmutatta, két indexe van, szerencsé­­re elfogadták az első két évét, így hozzáragasztották az újat. Hiába fejezte be az egyetemet, még 9 évig nem oktathatott. Az élelmiszeripari főiskola elődjénél volt tanársegéd, 1975-től kezdhetett tanítani. Épp ezért óriási elismerés és talán elégtétel volt számára, hogy 1993-ban mint legjobb előadónak Magister Optimus elismerést ítéltek a diákok.

Nők a forradalomban

A szegedi perekben még két nőt ítéltek el. Kakuszi Mária röplapozásért felfüggesztett büntetést kapott. Kecskés Zsuzsanna a cipőgyár munkástanácsának titkára volt, több szegedi vállalat munkástanácsi vezetőjével december 20-ig részt vett a munkástanács vezetésében, ezért tízévi börtönre ítélték.

Címkék#1956#Szeged

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!