A színész özvegye, B. Élthes Eszter vásárhelyi és mártélyi emlékekről is szólt

2019.10.27. 07:57

Bessenyei Ferenc köztünk él

Gárdonyi Géza dédunokája, Keller Péter után a legendás, vásárhelyi származású színészóriás, Bessenyei Ferenc – idén van születésének centenáriuma – özvegye, B. Élthes Eszter járt Mártélyon az „Add a kezed” Mozgássérültek Egyesülete vendégeként.

Imre Péter

B. Élthes Eszter érdekes történeteket mesélt a színészóriásról. Fotó: Imre Péter

Fotó: Imre Péter

Kalandosan kezdődött Bessenyei Ferenc özvegyének, B. Élthes Eszternek mártélyi látogatása: hiába érdeklődött a Községház utca után, a megkérdezettek nem tudták merre van és elnavigálták a helyszíntől. Pár perces késéssel azonban „befutott” a Gondozási Központhoz, ahol a Arnóczky Györgyné Marika, az „Add a kezed” Mozgássérültek Egyesületének vezetője és Benkő Brigitta drámapedagógus, a vásárhelyi Bessenyei Ferenc Művelődési Központ Bessenyei Színkör és Gyermekszínkörének vezetője várta, fogadta.

Öngyilkos apa

– Én vagyok a hibás, ha nem felejtem otthon a mobiltelefonomat, felhívhatott és hamarább célba érhetett volna – „vallotta be” Marika. Nem haragudott, neheztelt senki – rá nem is lehet. – Ferinek boldog gyerekkora volt szülővárosában, Hódmezővásárhelyen, amit 16 éves korában édesapja öngyilkossága szakított meg, felakasztotta magát. A felnőttek őt hívták, hogy vágja le a kötélről – kezdte B. Élthes Eszter, aki 34 évig volt párja a 2004. december 27-én, lajosmizsei tanyáján, saját ágyában elhunyt művésznek. Idén van születésének (1919. február 10.) 100. évfordulója.

B. Élthes Eszter érdekes történeteket mesélt a színészóriásról. Fotó: Imre Péter

Bessenyei arca

Egyik napról a másikra öccsének gyámja, családfenntartó lett, szabósegédként és kertészként is dolgozott. Szép hangjára, orgánumára már akkor felfigyeltek – egyenes út vezetett a világot jelentő deszkákig. És neki valóban világot, ügyeket, például a nép tanítását jelentette a színészet – árulta el Eszter. Emlékezetesek a történelmi alakokat, mint Kossuthot, Görgeit, Bánk bánt, Dózsát, Széchenyit, Budai Nagy Antalt megformázó alakításai.

– Az embereknek az ő arca jelent meg ezeket említve. Feri nagyon fontosnak tartotta, hogy este 7-től 10-ig, az előadáson, mit tesz le az asztalra – közölte B. Élthes Eszter. Jól ismerte a közönséget, az embereket, mert ahogy időnként fogalmazott „Záhonytól Hegyeshalomig minden kultúrházban és kocsmában felléptem”. Vásárhelyen kívül, ahol a művelődési központ, az említett színkör és művészeti díj viseli nevét, Mártélyhoz is sok emlék fűzte a színészlegendát. A közönségtalálkozón megjelentek közül is többen találkoztak vele – még tiniként – A másik ember című film helyi forgatásán, állandóan ott „lebzseltek” édességet, ajándékot kaptak tőle. Feleségét, Esztert is többször elvitte a festői szépségű faluba. Vonzódtak az alföldi tájhoz.

Férjéről, Bessenyei Ferencről szóló könyvét árulta és dedikálta. Fotó: Imre Péter

Emlékek, könnyek

Mikor felidézték az emlékeket – főztek neki töltött káposztát, a koporsót a filmhez egy helyi asztalos készítette, a stáb a mostani gondozási központ épületében volt – sokak, köztük férfiak szemébe is könny szökött és B. Élthes Eszter hangja is el-elcsuklott. Tegnap ajándékba kapott vendéglátóitól szármát, ahogy Bessenyei is nevezte és túrós lepényt. Előkerült a Bessenyeiről írt könyve, a Férjem, a komédiás, melyet sokan megvásároltak. – A róla szóló könyvből mindent ő olvasott először. Örülök, hogy röviddel, talán 1 hónappal, a halála előtt megjelent és láthatta – mondta dedikálás közben Eszter. Hallani véltük, ahogy mondja „Édös gyerökeim”, és magához ölel mindenkit.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!